Századok – 1896

Értekezések - WERTHEIMER EDE: az 1807-ik évi magyar országgyűlés - II. és bef. közl. 394

396 WERTIIEIMER EDE. Dessewffy József gróf volt, ki mágnás létére is az alsó táblán foglalt helyet. Vágyódva a vezérszerepre, mélyen sértve érzé magát, hogy Vay Nagy Pált és nem őt jelenté ki a jövő emberének. Nagy műveltsége és szónoki képessége csakugyan első helyre jelölék őt az akkori Magyarország politikai férfiai között. Semmiféle akadály nem riasztá őt a támadástól vissza. A legnagyobb föltűnést kelté az országgyűlésen, midőn egy alkalommal a leghevesebben kikelt a titkos följelentők ellen.1) Az ő politikai hitvallása, az egyik jelentés szerint, nem volt ellenséges a monarchia egységével szemben. De egység alatt nemzete főuraimát érté. Magyarország — igy nyilatkozott állítólag — meg kellene hogy hódítsa a császárt, alávetvén magának az örökös tartományokat, mert máskülönben ezek fogják hazánkat magukhoz ragadni.2

) Főképen ezekből a férfiakból,8

) — kiknek szövetségét Bezerédy György csodálatos módon középpártnak nevezi,4

) kik azonban az összes tudósításokban mint szélső ellenzékiek jelöltetnek meg, — állott az a párt, mely vezérelvül tűzé ki a bécsi kormány kívánságainak megtámadását, Ezzel az alsóház legnagyobb tehetségeit egyesítő ellenzéki fálánksszal állottak szemközt azok a követek, kik, mint u. 11. »miniszteri párt,«5

) örömest tolták volna előre minden alkalommal az udvar szekerét. E párt, mely egyetlenegy számba jövő szónokot sem tudott fölmutatni, reménységét a mágnásokba lielyezé, kiknek túlnyomó többsége a bécsi kormánnyal tartott. Utóbbiakat azonban úgy a törvények, mint a latin és magyar nyelv ismerete. ') Jelentés, Pest 1807 sept, 27. »Welchen gefährlichen Eindruck diese Bede bei vielen noch Gutgesinnten machte, kann ich Ihnen nicht beschreiben. — Ich habe mit der grössten Mühe meine Sorge dahin zu richten, dass jene, die bisher mit mir für die gute Sache gearbeitet haben, durch Furcht und Schrecken (nicht) von ihrer Anhänglichkeit an den besten und gnädigsten Monarchen abgebracht werden.« B. M. •) Leurs 1811. s) Itt természetesen csak azokat a férfiakat neveztem meg, kik inkább előtérbe jutottak. ') L. id. m. II. 257 1. 5) Jelentés, Pest, 1807. nov. 26. B. M. E párthoz tartoztak Seinsey személynök, Rhédey, Eötvös Eerencz, Lónyai, a főrendiházból különösen Amadé gróf, Széchenyi gr., és a mint a nov. 26-iki jelentés mondja, »más fölvilágosodott férfiak«. Minthogy a pártok ezen az országgyűlésen kezdettek először élesebben kiválni, természetesen különböző elnevezések is kerültek forgalomba. Egyik tudósító »királyi pártról« szól és ezt a leggyöngébbnek mondja ; azután szó van rendi pártról, mely a köznemességből áll és végül nádori pártról, melyet ő a legerősebbbnek, de egyúttal a legveszélyesebbnek nevez, mert ez nem akarja, hogy a király rendiesen gondolkozónak, ős hogy a rendek a király felé hajlónak tartsák. (Jelentés 1870. nov. 2-ról. B. M.)