Századok – 1896

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - I. közl. 23

32 ANGYAL DÁVID. BÁTHORY GÁBOR URALKODÁSA. vetődött, velők nem egyenlő származású s hozzá még nagyon kevéssé tiszteletre méltó ember uralmát? Kendi 1610 elején Parnóba utazott menyasszonyához. Ekkor sokat érintkezett a felsőmagyarországi katholikus urakkal, akiknek körében sokszor hallotta, hogy »kár eretnek embernek erdélyi fejedelemséget viselni.« Lehet, hogy Eorgách Zsigmonddal is találkozott, még valószínűbb, hogy közvetve tárgyalt vele. A felsőmagyarországi generális nagyon hamar elhitte, amit szeretett hinni ; az ő phantasiája növelte nagyra azokat az afrikai szörnyetegeket, melyekről Thurzó beszélt. Kendi bizonyára azt hirdette, hogy neki nagy pártja van Erdélyben, mert mindenki zúgolódik Báthory ellen ; a katholikus urak pedig azzal biztathatták Kendit, hogy Magyarország részéről segítségre számíthat, ha megbuktatja Báthoryt.1

) Ezalatt a fejedelem vígan farsangolt az egész országon végig. 1610 márczius 25-ikére hívta a rendeket a beszterczei gyűlésre. Az elégületlenek, a kik közt Kendi mellett Kornis Boldizsár volt a főintéző, nem akarták bevárni az országgyűlés megnyitását. Báthory nyiltan fenyegette Kornist s Kendi sem érezte magát teljes biztosságban. Attól tartottak, hogy Báthory úgy fog bánni velük Beszterczén, mint Zsigmond fejedelem bánt annak idején Kendi Sándorral és társaival. Márczius 5-ikén Kendi is megjelent Báthory udvarában Nagy-Szebenben. Hivogatta a fejedelmet vendégségre valamelyik házához, különösen Szamos-Újvárra. Azonban Imreffy már régebben gyanakodott s most úgy érezte, hogy e szokatlan meghívások valami rosszat jelentenek. Reábeszélésére a fejedelem elkerülte a veszedelmes vendégségeket s Kolozsvárról Széken át indúlt Beszterczének.2) Báthory ez óvatossága megdöbbentette az összeesküvőket. ') Szamosközy id. h. 510. 1. Sepsi-Laczkó Máté id. h. és Szilágyi: Erd. Orsz. Emi. YI. 168. .1 a) L. Szamosközy id. h. 512., 517. s kk. Szamosközy határozottan állítja, hogy Kornis is hívta Báthoryt Badnótra, de a fejedelem nem fogadta el a meghívást. Azonban Báthory Tlmrzóhoz intézett levelében (id. h.) ép Badnótot nem említi a helyek közt, ahová hívták. Ez véletlen is lehet, de mégis kétségessé teszi Szamosközy adatát, aki a legkedvezőbb színben igyekszik feltüntetni Báthoryt. Másrészt vegyük tekintetbe, hogy Mikó is hallomás után ír, mert nem volt akkor Báthory udvarában.. Különben a radnóti betérésnek történetíróink sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a mennyit megérdemel. Ekkor már a végrehajtásig volt megérve az öszeesküvés terve, a Kornisnéval való illetlenkedés jelentéktelen epizód, még ha ekkor történt volna is. Megjegyezzük még, hogy Szamosközy Kornis Boldizsár vallomása nyomán írja le a történteket, azért irt oly becses forrásművet. De amit Kornis a maga mentségére felhozott, nem fogadhatjuk el valóságnak.