Századok – 1896

Tárcza; Önálló czikkek - V. J. Értekezések iskolai értesítőkben - 378

378 TÁliCZA. Abban a reményben, hogy Zs. urnák mentül előbb gratulálhatok a lengyel történetírókon nyert diadalához, befejezem vitámat. PÓR ANTAL. ÉRTEKEZÉSEK ISKOLAI PROGRAMMOKBAN. II." Nemes Tivadar a PÉCSI FÖGYMNASIUM TÖRTÉNETÉT vázolja az iskola értesítőjében. Néhány pontban, megemlíti a város történeti fontosságát, a régi főiskola és egyetem szerepét s a hódoltság alatti viszonyokra is ügyet vet. Pécsett a török járom alól való felszabadulása után, Széchényi György esztergomi érsek alapított gymnasiumot s vezetését a jezsuitákra bizta ; de az 1694-ben megalapított iskola csak a XVIII. század negyedik évtizedében kezdhette meg működését s folytatta zavartalanul a jezsuiták eltörléséig ; ekkor világiak tanítottak évtizedeken keresztül, mignem a cisterciek 1813-ban átveszik az iskola vezetését. A szerző rövid néhány mozzanatot emel ki csak a gymnasium életéből, de részletesen ismerteti a tanulmány szervezetét s annak változásait. Összeállítja a használt tankönyvek és működő igazgatók s tanárok sorát, de emezek életrajzi adatait nem kutatja, a mi kétségtelenül nem kis fogyatkozása a munkának. Hasonló formában írja meg Tóth Lörincz A ROZSNYÓI KATH. FÖGYMNASIUM TÖRTÉNETÉT szintén az iskola értesítőjében. A rozsnyói iskolát Lippay György alapította 1659-ben s természetesen szintén a jezsuiták vezetésére bizta. Az iskola eleintén csak három osztályból állott, mígnem gr. Koháry István és Matheidesz 'János szepesi kanonok bőkezű alapítványai teljes gymnasiummá fejlesztették. 1773 után pár évig a sz. Ferencz-rendiek, majd aztán a prémontreiek vették át az iskola, vezetését s némi megszakítással egész napjainkig tanítanak itt. A szerző lelkiismeretesen beszámol a különféle tanulmányi rendszerek miként való érvényesítésével, s mindegyik rendszernél ismerteti, mit s mily alakban tanitottak a gymnasiumban. 0 is összeállítja az intézetnél működő igazgatók s tanárok névsorát időrendben. Tóth Lőrincz munkája nem követel nagy igényeket, de az oktatás belső történetére nézve tanulságos. Requinyi Géza a PÉCSI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETÉT külön is közrebocsátotta (261, 3 1.) egy szép kötetben. S hogy mégis itt szólunk e műről, ennek oka, hogy a pécsi reáliskola története alig negyvenéves, és történeti fejlődése, úgy szólván, szemünk előtt ment végbe. Annyit azonban el kell ismernünk, hogy e mű egyike a legszebben kidolgozott iskola-történeti műveknek. A szerző nagy gonddal keresi ki az adatokat s csinos formában állítja össze. Nem elégszik meg azzal, mint legtöbb társa, hogy az adatokat