Századok – 1896

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - I. közl. 23

BÁTI10KY GÁBOR URALKODÁSA. 27 Ez eredményt is Illésházy jóindulatának köszönhették a követek, mert a király tanácsosai közt sok ellensége volt a kassai szerződésnek. Ezek Báthory Zsigmond idejét emlegették s hivatkoztak arra, hogy Erdély, Oláhország és Moldva hajdan Magyarországhoz tartoztak. Khlesl is szerette volna a régi állapotot életre ébreszteni első sorban azért, hogy meggátolja a török terjeszkedését. De nem kevésbbé fontos volt neki az a másik szempont is, hogy a támadó politika Erdélylyel szemben módot ád a fegyveres erő gyarapítására a magyar területen. Már pedig e fegyveres erő megtörvén a protestáns és rendi ellenzéket, Magyarországban és a vele szövetséges tartományokban jelentékenyen emelte volna Mátyás tekintélyét. A király tanácsában a katholikus magyarok is az erdélyi fejedelem ellen fordultak, noha közülök csak kevesen követték volna Khleslt legvégső czéljáig. A zágrábi és boszniai püspökök határozottan kimondották, hogy az erdélyi fejedelem oly hűséggel tartozik a magyar királynak, mint régen a vajdák. Illésházy nem szerette volna megsemmisíteni Erdély önállóságát, talán akkor sem, ha oly könnyen teheti, mint a tanácsadó püspökök képzelték. Hanem attól tartott, hogy az ifjú fejedelem több engedményt tesz a töröknek, mint kellene s általában óhajtotta a királyi hatalom erősítését az ország keletén. Ezért folytatta Pozsonyban a Kassán megkezdett alkudozást s 1609 tavaszán az Erdélybe küldött Daróczit bizta meg azzal, hogy új szerződést kössön Báthoryval. Az új szerződés első pontja az lett volna, hogy Erdély szövetsége Magyarországgal a török ellen is érvényes. Illésházy tehát engedett e pontra nézve az udvari hangulat nyomásának, de utólag megirta Daróczinak, hogy nem szükséges írásba foglalni e pontot, úgy is megegyezett már arról az erdélyi követekkel. De ragaszkodnia kellett Daróczinak ahhoz a másik két követeléshez, hogy Báthory évi tiszteletdíjat fizessen a királynak, s legalább tízezer főnyi segítséget Ígérjen neki. Viszont a nádor hajlandó lett volna a szabad fejedelemválasztás jogát elismerni a szerződésben. 1607-iki Hajdúlázadás Tört.-lioz (Hadtört. Közi. 1891. 234. 1.) Pogrányi 1608-iki levele, közli Torma (Magy. Tört. Tár XHI. 153. 1.) s Máj lát Béla : A hajdúk kibékítése kísérlete Ináncson (Értekez. a tört. tud. köréből X. k. 18. 1.) ') L. erre nézve Kerschbaumer könyvének 194. 1. a 2. jegyzetet. Khlesl írja Ridolfinak : L'intenzione mia è stata sempre . . . voltare l'arme in Ungaria, per mettere le forze in mano dell'Imperatore. V. ö. ezzel, a mit Zierotin mond Khleslről (Chlumecky I. 770. 1.) Zierotin élesen látó ellensége volt Khleslnek, tehát használhatjuk Ítéletét, ha leszállítjuk a kellő jnértékre. Illésházyra nézve 1. Katona id. к. 185. 1. »Illésházy accurata diligentia erat.«