Századok – 1896
Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - II. közl. 310
328 ÁRPÁDKORI KÖZÖK TATÁSÜGYÜNK időkig kétféleképpen magyarázták. Az egyik felfogás az egyetem létrehozásában az egyházi befolyás megszüntetésére s a székesegyházi, káptalani és kolostori iskolák ellensúlyozására irányuló törekvést ismeri föl ; a másik szerint meg a studium generale a székesegyházi, káptalani és kolostori iskolából keletkezett, részint belső fejlődés, részint külső kapcsolódás, — hozzátétel útján.1) A középkor szelleme és világnézete, de különösen az a bámulatos egyetértés, melylyel a pápa és a világi hatalom a »studium generale «-к létrehozásánál és szervezésénél mindenkor eljárt, egyszerre kirántják az alapot az első tábor állítása alól.2) S így ezzel részletesen foglalkozni fölösleges s megokolatlan dolog. Vizsgáljuk tehát a második felfogás jogosultságát. Az olaszországi egyetemeknél — a XV. századig — nincs rá egyetlen eset sem, hogy valamelyiknek székesegyházi vagy káptalani iskola képezte volna a csiráját.3) Az Olaszországon kívül eső egyetemekkel már nem egészen így áll a dolog. De lássuk a kérdést a maga részleteiben. Az egyetem jogi része nem fejlődhetett ki a székesegyházi, káptalani, vagy kolostori iskolából. Mert jogot — egyházit, úgy mint világit (római) — minden studium generálén adtak elő ; sőt többnél éppen a római jog játszotta a fő szerepet, A székesegyházi, káptalani és kolostori iskolákban meg a világi (római) jognak nem volt helye. S a hol ezt mégis tanították, csak visszaélés útján történt. S így ezen iskoláktól a studium generale a világi jogot át sem vebette.4) Az orvosi tudomány művelését a világi papságnak III. Honor pápa alatt, a szerzeteseknek meg már egy századdal előbb megtiltották.5) A székesegyházi, káptalani ós kolostori iskoláktól a hittudományt sem vette át a studium generale, mert ennek legtöbbjén nem is adtak elő hittudományt.6) De a hol volt is thboíogia, vagy az egyetem alapítása után jóval később állították föl; vagy az egyetemmel egykorú ugyan, de kézzelfoghatólag be tudjuk bizonyítani, hogy az egyetem mint tanintézet egészen újból, vagy pedig városi iskolából keletkezett,7 ) Az »artes liberales«-re nézve a kolostori iskolát megkülönböztethetjük a székesegyházi- és káptalanitól. J) Denifle: Die Universitäten des Mittelalt. I. 653—654. 1. . 2) U. az: U. о. 738 — 741. és 792—796. 1. ') U. az: U. о. 738. 1. 4) U. az: и. о. I. 695—702. 1. 6) U. az : U. о. I. 703. 1. 6) Denifle : Die Universitäten des Mittelalters I. 703. 1. ') U. az: U. о. I. 704—709. 1.
