Századok – 1896

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - II. közl. 310

ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE. .'347 az ország jogainak megőrzése czéljából ugyanott első rangra emelkedett.í

) A veszprémi iskoláról szóló oklevél lényeges helyének megállapítása után érdekes tételül kínálkozik ezen iskola természetének s rangjának nyomozása. íróink a legújabb időkig majdnem , kivétel nélkül egyetemnek (studium generale) tartották az Arpádkori veszprémi iskolát. Toldy szerint, »hogy tudományos tekintetben semmit ne nélkülözzön a haza, jókor gondoskodtak királyaink egy, a külföldet pótló egyetemről : ennek széke Veszprém volt. . . . Alapítóját határozottan nem tudjuk, de hogy sz. István volt, alig kételkedhetni.«2

) Vass József is úgy véli, hogy egyetem volt a veszprémi iskola. De létrejövését — Toldytól eltérőleg — már nem Szent István idejére teszi. Tudja, hogy ekkor nálunk erre hivatott tanerő még nincs; s a mi fő, hogy Szent István korában egyetem még egyáltalán nem létezett, Eredetében székesegyházi iskolának tudja ; »egyetemi időszakát meg a legnagyobb valószínűséggel III. Béla kormányidejétől számítja« s »a való derült színében látja, hogy a veszprémi egyetem a XII. század második felében már fennállott.«3) Vass nézetét a maga összességében és részleteiben elfogadta és tanította Abel Jenő is. Hiszen szerinte »valószínű, >) Az okirat latin szöveget igy egészítem ki : Noticie pateat universorum, quod in Wesprimiensi civitate a tempore, quo in Hungaria (fides incepit) catholica, Dei döno, liberalium arcium studia, per que mandata maxime divina manifestius declarantur. prout Parisius in Francia, doctrine docencium preemineneia et copiosa discencium fr(equencia pre tociu)s regni Hungarie ecelesiis fama florida crebrescentç celebritate liactenus corruscavit et. cultus iusticie ad regni iura conservanda inibi obtinuit principatum. (A zárójelbe tett betűk és szók az oklevél hézagainak kiegészítését képezik.) — A Parisius- szót Fejér (Cod. Dipl. Tom. Л'. Vol. II. 347. 1.) Pa risiis-re javítja. — de helytelenül : inert a középkori oklevelek a »Párisban« kifejezést rendesen »Parisius« alakban tartalmazzák. Igy teszem: »Provisor studii Parisius in omnibus abbaciis ordinis, ad quas venerit. stet in choro abbatis immediate ubique post abbates.« (]>enifie: Chartulariirm Universitatie Parisiensis Tom. I. 220 1.). — »Quosdam pueros tam in arabica, quam in aliis linguis orientalium parcimn peritos Parisius mitti disposuimus ad studeudum.« (U. o. 212. 1.). — »Sane ex pia devocione scolariu.m. qui olim Parisius studuerunt« . . . (U. o. 540. 1. az 1276-ik évről ; tehát IV. László oklevelével teljesen egykorú.) — Ugyancsak 1276-ból : »Mandamus Tibi, quatinus universitatem magistrorum et scolarium Parisius studencium defendas ab iniustis violencijs et gravaminibus manifestis (U. o. .">38. 1.) !) Toldy Fer. : A magvar nemzeti irodalom története. 1862. I. k. 69. 1. 3) Vass J. : Hazai és külföldi iskolázás 48—49. 1. SZÁZADOK. 1896. IV. FÜZET. 22