Századok – 1896

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - II. közl. 310

ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE. .'323 szerencsétlenségre, az olvashatatlanná lett helyeknek mindjárt az elseje oly fontos, hogy ennek kiegészítése a veszprémi iskola természetének megállapítását is bizonyos fokig befolyásolja. Vass József általánosságban helyesen fogja föl és egészíti ki IV. László oklevelének ide vágó részét, melyet magyarra így fordít: »Tudja mindenki, miszerént Veszprém városában azon időtől fogva, hogy Magyarországban Tsten jóvoltából a katholika hit virágzik, a szabad mesterségek tanulmányai, melyek által Bieg az isteni parancsok legvilágosabban megmagyaráztatnak, valamint Párizsban Francziaországban, a tanítók kitűnő tudományával s a tanulók nagy seregével egész Magyarország egyházai között növekedő hirrel fénylettek s a törvénytudomány az ország jogai fentartására ott fő rangot foglal el. Vass véleményéhez csatlakozik Kerékgyártó is.2) Megpróbálkozott e helylyel Schönvisner is, de kevés szerencsével. О a hézagos szöveget így töltötte ki : ... in Vesprimiensi civitate a tempore, quo in Hungaria (vigent) catholica, Dei dono, liberalium arcium studía.3) Schönvisner tévedésével maga után rántotta jelenkori tudományosságunknak nem régiben elhalt jeles filologusát, Abel Jenőt is. О ugyanis a Schönvisner által kijelelt nyomon indult meg s a kérdéses helyet így fordította magyarra : Tudja meg mindenki, miszerint azon idő óta, hogy Magyarországon a szabad mesterségek virágoznak, .... tanítóinak kitűnő tudománya és tanulóinak nagy száma miatt Veszprém városának virágzó hire egész Magyarország egyházai között mindig növekedő dicsőséggel ragyogott,4) Ezen felfogás ellen azonban az okirat szövege és szórendje tiltakozik. A »catholica« szónak a »liberalium arcium studia«-hoz kapcsolása erőszakos eljárás. A hazai és az egyetemes történeti forrásokból egy helyet sem lehet fölhozni, melyből az derülne ki, hogy a »Studium generale« és a »studia generalia« helyett a »Studium catholicum« és a »studia catholica« kifejezés fordul elő. Már pedig Schönvisner és Ábel nézete szerint e kettőnek egyenlő értékű és kölcsönösen használt kifejezésnek kellene lennie. De meg szórend szempontjából is erős szó fér az ő nézetökhöz. Szerintök a szöveg így hangzanék : Noticie pateat uni') Fess József : Hazai és külföldi iskolázás az Árpádkorszak alatt. 47—48. 1. 2) Kerékgyártó Árpád : A miveltség fejlődése Magyarországban I. 484. 1. 3) Budapesti egyetemi könyvtár: G. 1G2. sz. kézirat 29. 1. ') Ábel Jenő : Egyetemeink a középkorban. 48. 1.