Századok – 1896

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - II. közl. 310

ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE. .'321 és a lelki dolgokra megtanítsa.1

) Margit ily lényeges dologban, ha királyleány volt is, nem eshetett kivétel alá. S van is rá adatunk, mely őt a zsolozsma éneklése közben állítja elénk. A Margit-legendában olvassuk: ». . . mikoron el hivattatik az cantrixtúl, hogy meg mongya az ő versét, tahát el megyén vala és meg mongya vala. . . És ugyan azon estve completának utánna énekli vala igen ájtatossan, magas szóval és siralmakkal az salve reginát.«2) Amit képzés dolgában Margitunkról a legendában olvasunk, lényegében általánosíthatjuk a többi apáczákra is. Hogy a latin nyelv és az éneklés terén nálunk mennyire vitték, adatokkal nem bizonyíthatjuk. A külföldön azonban főleg a zenei és számtani ismeretek terén itt-ott a quadriviumba is átcsaptak.3

) Az apáczakolostor ősi melegágya a női kézimunkának is. A mai koronázó palást készítőjének mesterei is apáczák voltak. Margitunkról meg tudjuk, hogy szórakozó perczeiben egyházi ruhák, különösen az oltárok és ereklyék díszítésére szolgáló tárgyak készítésével foglalatoskodott.4

) Az oktatás nyelve — mint ekkor Európában mindenütt — nálunk is a latin volt. S ez a középkori emberek — férfiak úgy, mint nők — műveltségére bizonyos tekintetben szép világot vet; mert a latin nyelv segítségével mindazon forrásokhoz hozzá férhettek, melyekből az ókori tudományosság patakzott elő, s így látókörüket ezen alapon szélesbíthették. II. A veszprémi egyetem létkérdése. A berezegi intézmény, majd az itjabb királyság az Árpádok korában gyakori meghasonlásnak, küzdelemnek és háborúnak lett szülőanyja. E közben a főurak hatalma sohasem nehezedett oly veszedelmesen a nemzetre, mint a XIII. század utolsó évtizedeiben. Ekkor ugyanis az országos érdeket szinte feledni látszanak. Egyes főúri családok tagjai valóságos dinasztákként viselkednek. Egyéni sérelem, vagy családi szempont elégséges ok a fegyveres mérkőzésre, (iyászosan, de tán leghívebben mutatja be e kort a Németujváriak és Chákok versengése. E két család és rokonságuk Kún László alatt már a politikai hatalomért versenyez. Készek minden lépésre, csak ') Banzanus : Epitome rerum, Hungaricarum velut per indices deseripta. XXXV. fol. 2) Nyelvemléktár VIII. k. 24. 1. 3) Specht: Geschichte des Unterrichtswesens in Deutschland. 270. 1. 4) Ranzanus : Epitome rerum Hung. XXXVI. fol.