Századok – 1896

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - II. közl. 310

ÁRPÁDKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK SAT. 311 is és összegyűjtötte a tanulókat. Ezeket azután pappá szentelte és a lelkészségek élére plébánosokúi rendelte. Jött hozzá német, cseh, lengyel, franczia és más nemzetiségű, akiknek fölszentelésök után egyházmegyéje javadalmait adományozta. Amint meg Yalter mester a tanulók számának növekedését látta, a munka terhének tapasztalatára így szólt a püspökhöz : Ezen nagy sokaságot kettős hivatalomban —• az ének és olvasás tanításában — elégtelen vagyok szolgálni. Küldj el és hozz ide vagy lectort. vagy énekmestert, A püspök most Mór szerzetest elküldötte Székes-Fehérvárra a király üdvözlésére, azon meghagyással : tekintsen be az iskolákba is, melyek ekkor Székesfehérvárott virágzók voltak, hogy a tanulók között doktort, vagyis oktatót találjon, akit hozzon is el magával. Mór, a mint Székesfehérvárra érkezik, a királynál dolgát végzi és bemegy az iskolába. Itt találta a német származású Henriket, ki a gyermekek segédmestere volt. Ez, a mint Mór fölszólította, engedett a meghívásnak, fogta könyveit s Mórral együtt a püspökhöz ment. A püspök szívesen fogadta és a tanulók lektorává tette, Yalter pedig az éneket tanította«.1) Ezen sorokból egy éppen keletkező székesegyházi és egy, már virágzó káptalani iskoláról értesülünk, — sőt burkoltan többnek is nyomára ismerünk. Gellért ugyanis Csanádon először 30 fiú részére nyit iskolát, melyet külön e czélra rendelt házban helyez el. A mester Valter, aki a tanulókat a nyelvtanban és zenében (scieneiis gramatice et inusice) oktatgatja. Kérdés most már : Minő iskola volt ez a csanádi ? Vannak adatok, melyek a felelet megadását egy pillanatra késleltetik. A legenda szerint ugyanis az első liarmi ncz tanuló mind az olvasásban (in leetura), mind az éneklésben tudós (docti) lett. A » leetura« széleskörű fogalom, melynek tartalma általában a triviumból is ölel föl valamit ; amint a »lector« is nemcsak az olvasás tanítóját, hanem általában a tanférfiút — uem értve bele az ének tanítóját, a »cantor«-t — illette meg. Ezen alapon tehát az ember hajlandó volna a triviumi tanításra is gondolni ; —• annál is inkább, mert ezen harmincz egyénből nemcsak egyszerű fölszentelt pap, hanem — részben legalább — kanonok lett, akik, mint főesperesek, az egyházmegye vezetésében osztoztak. De meg, a legenda szerint, a nemesek és előkelők azért adták át gyermekeiket Valternak, hogy ezek az »ars liberális« tudományának gyümölcsében részesüljenek. ') Vita S. Gerardi cap. XII. (Endlicher : Berum Hung. Mon. Árpad. 219—221. 1. 21*