Századok – 1896

Értekezések - WERTHEIMER EDE: az 1807-ik évi magyar országgyűlés - I. közl. 293

AZ 1807-IK ÉVI MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS. 301 a császárral létesítendő előzetes megállapodás nyomán, más napra maradjon. A különben is hosszadalmas szónoknak ismert kassai püspökre várt az a hivatás, hogy egy hosszúra elnyiíjtott, unalmas beszédet tartson, mely több mint két órai időt vett igénybe. A szónoki erőfeszítés e nem közönséges példánya nem is téveszté el a várt hatást. Az alsó tábla küldöttei elfáradva és kiéhezve — már délutáni 4 órára járt az idő — mélyen föllélegzettek, midőn a nádor azt az indítványt tette, hogy az ülés folytatását a következő napok egyikére halasszák.1

) A szinfalak mögött végbement tanácskozások azonban nem vezettek a várt eredményre. A rendek rendületlenül ragaszkodtak ahhoz a nézetűkhez, hogy az udvar kívánságai csakis a kikötött feltételek mellett teljesíthetők.2

) Követelték, hogy ha. már az örökös tartományok és Magyarország között fennálló vámokat teljesen nem törlik is el, de legalább móltányos törvényes szabályozásnak kell azokat alávetni. Követelték továbbá ama törvények végrehajtását, melyek elrendelték, hogy csak jó érczpénz veressék. Ép így kérték a császárt, tiltaná meg a nemes érezek kivitelét Magyarországból és ígérné meg a létező papírpénznek lehető apasztását. A leglényegesebb azonban az a követelés volt, hogy a császár tegye át székhelyét Budára és tudtuk nélkül se háborút ne kezdhessen, se békét ne köthessen. Ily eltérő nézetek mellett az ellentét mindinkább kiélesedett. Ha az udvar egyik bizalmi férfia már ápril 18-ikán azt irá Bécsbe, hogy: »Ön nem is képzelheti, mily sok boszuságot szereznek itt a mi jó császárunknak,« s

) úgy egy másik bizalmas e szavakkal fejezi ki elkedvetlenedését : »A rendek oly elkeseredett és daezos szellemben ragaszkodnak követeléseikhez, mely miatt fejük egy szigorú uralkodó alatt a vérpadra jutna.«4) Minthogy tudták, hogy idegen emmissáriusok folyvást törekedtek a magyarokat az udvar ellen fölingerelni, most, midőn a rendek ellenállása ily szembeszökő módon nyilvánult, még inkább hajlandók voltak ellenséges befolyásra gondolni. A bécsi kormány megbízottjai tehát azt az utasítást kapták, hogy, fáradságot nem kímélve, igyekezzenek az idegen >) Jelentés, Pest, 1807 máj. 7. B. M. a) ТТ. о. »Die Landtagsgeschäfte sind keinen Federzug vorgerückt, im Gegentheile gestern in den Zustand gerathen, in welchem sie am 10. April waren ; man spricht blos von Formalitäten, witzelt über leere Worte, ohne eine einzige Proposition zu berühren.« 3) Jelentés, 1807 ápr. 28-ikáról. В. M. 4) Leurs jelentése, Budán 1807 máj. 29. B. M. Ceux-ci (a rendek) persistent dans leurs prétentions avec un esprit d'aigreur et de fronde qui sous un chef imperieux leur feroit porter la tête sur l'échaffaud.« B. M.