Századok – 1896
Értekezések - WERTHEIMER EDE: az 1807-ik évi magyar országgyűlés - I. közl. 293
294 WERTHEIMER EDE. ről a buzgón védett nemzeti önállóság megsemmisítésére irányultak. E törekvések már a történeleméi és nem téveszthetők össze a jelen tendencziával. Ezek az értekezésemhez fölhasznált okmányok, egynek kivételével, — mely a bécsi cs. és kir. állami levéltárban van és amelyet Dr. Károlyi Árpád osztálytanácsos úr volt szives rendelkezésemre bocsátani. — mind a bécsi cs. k. belügyminisztérium levéltárában vannak. Többször volt már alkalmam hálásan megemlékezni arról a szives előzékenységről, melyet az osztrák cs. kir. belügyminisztérium levéltárában, Dr. Fellner levéltári igazgató és Dr. Schuster úr részéről, tapasztalni szerencsés valék és ezúttal is kötelességemnek tartom azért a készséges támogatásért, melyben tanulmányaimat részesíteni szívesek voltak, meleg köszönetet mondani. * * * Az 1805-iki vereség után, mely Ausztriát mélyen megrendítette, az állam pénzügyei a legválságosabb állapotba jutottak. Az ország minden zugát elárasztá a majdnem teljesen értéktelenné vált papírpénz. Ha egyáltalában elejét akarták venni annak, hogy a monarchia a »papirgazdaság«, az osztrák hitel e »rágó férge« miatt tönkre ne menjen, ugy a segítséggel többé már egyetlen pillanatig sem lehetett késlekedni. E szorongatott helyzet közepette az osztrák államférfiak tekintete természetesen hazánk felé fordult, mely az utolsó háborúk alatt kevesebbet szenvedvén, még sok erőforrás felett rendelkezett, melyeket a pénzügyek javítására akartak fölhasználni. Magyarország részéről azonban, a rendek hozzájárulása nélkül, egy krajczárra sem lehetett számítani. A bécsi köröknek tehát meg kellett barátkozni azzal a gondolattal, hogy a magyar országgyűlést, mely csak 1805 november 7-ikén oszlott szét,x ) újból összehívják. Úgyde a magyarok hangulatáról beérkezett tudósítások vajmi kevés biztatót tartalmaztak. Az egyik jelentés szerint a nemesség hangosan hirdeti, hogy el van határozva »királyának egészen másként fütyülni, mint ezt eddigelé tette«.2 ) Hajlandók voltak hinni, hogy hazánkban olyan »kapczáskodó nemesség« van, melynek érzülete és kívánságai soha sem talál-L. ezen országgyűlés leírását id. művem I. kötetében XY. fej. a) Jelentés 1806 febr. 3-ikáról, mellékelve Sumeraw 1806 febr. 10-iki előterjesztéséhez. B. M. (E betűkkel mindig a cs. kir. belügyminisztérium levéltárát jelölöm meg.)