Századok – 1896

Értekezések - JAKAB ELEK: Székely telepek Magyarországon - I. közl. 581

AZ ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETÉHEZ. 21 Az a titoktartás, melyre Rákóczi az abrenunciationális határozatra nézve a senatorokat kötelezé, a dolgok természete szerint csak a maros-vásárhelyi erdélyi országgyűlésig tarthatott. Ugyanis ennek april б—6-kán alkotott törvényczikkelyei, nevezetesen a III-ik, ország-világ előtt kitárták : mi készül Ónodon ? Hiszen Erdély ugyanazt a detronizatiót már másfél hónappal élőbb Icimondá! . . . Minthogy pedig a maros vásárhelyi 1707-iki articulusok mind máig nagyon kevéssé ismeretesek : ') lássuk csak ezt a czikkelyt. Articulus III. Az Anstriai Ház erdélyi fejedelemségéhez való minden jussának s egyéb donatióinak is abrogatlójáról. Mi légyen oly hatalomnak birodalma alá esni, a kit már eleve ellenségünknek lenni tapasztaltunk : példájúl mutathatja az egész világ előtt országunk siralmas állapotja ; a kit minekutánna az Austriai Ház eleitől fogva való sok leshányási után rendes útakon magának nem tulajdoníthatta : megvetette végre csalárd mesterségeit annak elragadására ; a midőn tudniillik idősbik Apafy Mihály Fejedelmünkkel kötött szövetségnek színe alatt Hazánkba fegyverét béhozván, nemcsak végházainkat hatalmunk alól kikapá : hanem egyszersmind az által régi szabadságunkat megzabolázván, és annakutána az ifjabbik Apafy Mihály translatiójával dolgait hímezvén, a fejedelmi kormánynak is egész jussát erőszakos birodalmának hálójában hajtá. A honnan mennyi törvénytelenségek, szabadságinknak romlási, privilegiuminknak megcsonkítási, jószáginknak foglalási, határainknak eladási, kincsünknek prédáltatási, millióknak felvetési, nemzetünknek csúfoltatási, hadaknak quártélyozási, a szegénységnek kéméletlen rongálási, az executióknak kegyetlenségi, sok károsíttatások, verekedések, véresítések, kínzások, ölések és minden megszámlálhatatlan nyomorúságok származtanak légyen, — szemléltük mindnyájan, tudja a világ, és Istennek boszúálló karjai ma is bizonyítják. Mivel pedig olyatén erőszakos jussát még most is a török nemzettel tött karloviczi békességnek funda') Se Szalay László, se Horváth Mihály nem ismerik, nem közlik. Nyomtatásban úgy látszik sohase jelentek meg. Szabó Károly »Bégi Magyar Könyvesháza« csak a fejedelmiBropositiókat sorolja föl, az Articulusokról nincsen tudomása. Mi a gr. Bethlen-család bethleni levéltárából birjuk másolatukat.