Századok – 1896

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - I. közl. 207

és a veszprémi egyetem létkérdése. 209 egyik kolostor a másikba nem küldhette növendékeit tanulás czéljából. Miért is tehát csak annyit következtethetünk, hogy Pannonhalmán kívül valószínűleg más benedekrendű kolostorokban is volt iskola. Ugyanezen állításra késztet azon tény is, hogy a benedekrendűekre nálunk a nemzet megtérítése várt. Ezen munkára pedig elő kellett nekik készülniök. De meg jó részök fölszentelt pap is volt, s így a papi álláshoz szükséges ismereteket el kellett sajátítaniok. Tanultságukra vall az is, hogy az ország főpapjai eleinte tisztán közülök kerülnek ki. A somogyvári apátság franczia benedekrendű szerzeteseinél meg már éppen származásuknál fogva magasabb fokú képzettséget kell föltételeznünk ; hiszen Francziaország a XI. század óta erősen kitűnt tanintézeteivel — s éppen a hittudomány terén.1) S tényleg látjuk is, hogy már az apátság alapításakor (1091) ott szerepel a királyi adományt elfogadó szerzetesek, vagyis az új somogyvári konvent tagjai között »Petrus Pictaviensis Gramniaticus.« 2) A dolog természetéből folyik tehát azon állítás, hogy a somogyvári apátságban a gramniaticus tanított is. A XII. század közepén (1142) hazánkba (Czikádorra) települő czisztercziek hazai iskolájáról tényleges adatunk nincs. De azt tudjuk, hogy III. Honor pápa 1221-ben az esztergomi érseket arra kéri : küldjön hozzá a nép javának megbeszélése végett néhány derék és tudományos szerzetest, — de, lia lehet, mégis cziszterczieket.3) Ebből látjuk, hogy képzettség tekintetében jó nevök volt. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha tanultak, ha iskolákat végeztek. A papi állás nálok is föltételezte az egyházi ismeretek megszerzését. Természetes tehát, hogy maga a rend is óhajtja a tagok szellemi fokának emelését. Ezért mondja ki az 1245-iki nagykáptalan, hogy a mely apátság akarja vagy kibírja, vagy legalább minden tartományban (provincia) egy apátság székhelyén hittudományi intézet jöjjön létre.4

) Ezen rendeletnek hazai apátságainkra is meglett a maga hatása ; mert ha nálunk ezen alapon nem állítottak volna is föl iskolát -— amire nézve sem igent, sem nemet nein mondhatunk — de annyi tény, hogy hazai apátságaink ') Specht A. F. : Geschickte ties Unterrichtswesens in Deutschland 1885. 195. 1. s) Fejér: Cod. Dipl. I. 470. 1. — Fuxlioffer-Cziriär : Monasteriologia P. I. 223. 1. s) Békefi Reinig : A pilisi apátság története. I. 92. 1. ') U. az: U. о. 93. 1. SZÁZADOK, 1896. III. FÜZET. 14