Századok – 1896

Tárcza; Állandó rovatok - Uj könyvek - 175

176 tárczá. — Az ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETE Áldássy Antaltól, mely az Akadémiában a Vitéz-díjjal koszorúztatott s a Századok múlt évi folyamában látott világot, külön kiadásban mint önálló monographia is megjelent. Nem egyszerű lenyomat ez, hanem ittott bővítésekkel van ellátva s megtoldva egy függelékkel, mely a Századokban nem látott világot. Olvasóink ismerik e nagy szorgalommal s új adatok alapján összeállított munkát, melynek sikerét nagy mértékben előmozdította, hogy Thaly Kálmán gazdag gyűjteményét a szerző rendelkezésére bocsátá. — A HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK a millenáris év beköszöntésével egy rendkívül becses ajándékkal lepte még olvasóit : egy nagy fontosságú s történeti irodalmunkban fontos hézagot pótló munkával, — mely, mint a Hadtörténelmi Közlemények V-ik füzete látott világot — A magyar hadi krónika első kötetével, melyet Hónai Horváth Jenő a M. Tudom. Akadémia hadtörténelmi Bizottságának buzgó s nagy érdemű előadója ennek megbízásából írt. Ez az első rész a honfoglalástól a mohácsi vészig terjed s térképekkel és csatatervekkel van ellátva. Történetirodalmi szempontból most csak jelezzük e munkát, melynek hiányát eddigelé is nagyon éreztük : valamelyik közelebbi füzetünkben tüzetesebben fogjuk ismertetni. A millenáris kiállításnak egyik fénypontja a hadtörténelmi kiállítás lesz — már ez a körülmény is alkalmas a közönség figyelmét e nagybecsű munkára felhívni. — A KÖRÖSI LÁSZLÓ által szerkesztett »Korrajzok«-ból közelebbről három kötet jelent meg: Beöthy Zsolt (15 —17), E. Kovács Gyula (18-^19), Kneip Sebestyén (20—21), mindenik az illetőnek arczképével s kéziratával ellátva. Díszesen kiállított s gonddal összeállított életrajzok. — »A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605-BEN« czím alatt Károlyi Árpád tagtársunk tollából ismét egy ujabb nagybecsű köz- és alkotmánytörténeti tanulmány jelent meg. A Korponán tartott gyűlés, mint tudva van, a bécsi békét előkészitő gyűlés volt s ugy eredményeiben, mint kihatásában a legnevezetesebb országgyűlések egyike s bizonyára megérdemelte, hogy egy ilyen külön beható tanulmány tárgyává tétessék, a milyenre a szerző méltatta s ez a tárgy is aligha találhatott volna hivatottabb történetíróra, mint Károlyi Árpád. K. azzal a ritka történetírói tulajdonsággal bir, hogy rendkívül ügyesen és érdekesen tudja csoportosítani az eseményeket s a mellett jó elbeszélő és zamatos stilja lévén, a mint művét olvassuk, észrevétlenül visszamegyünk vele агЛа korba, melyből tárgyát vette s szemünk előtt folynak le az események, melyeknek létrehozó okait is megértjük, mert a szerző sorra veszi a gyűlés tárgyát képező 15 czikket az u. n. »tizenöt követelést« s mindeniknek előadja létrejötte történetét s az ezt megelőző