Századok – 1896

Tárcza; Önálló czikkek - Pór Antal: Válasz Zsatkovics Kálmán ur helyreigazítására 168

TÁRCZA. 171 Volt idő, mikoron azon véleményben valék, hogy germanus nevezet alatt testvért kell érteni, és mert I. Károly király feleségének Henniko (Henrik) nevű törvényes fivére, a genealógia eddigi tudása szerint, nem volt, ahhoz a nézethez hajoltam, hogy ezen Henniko Lokietek Ulászló lengyel királynak természetes, házasságon kívül született fia.1

) De későbbi tanulmányaim azon nézetre hoztak, hogy a germanus nevezet alatt nálunk a XIY. században oldalági rokont, unokatestvért értettek,2

) amiért ma már nem tarthatom a mondott Hennikót idősb Erzsébet királyné testvérének, hanem tartom valamely távolabbi rokonának, valamely — a cseh koronához csatolt — sziléziai herczeg fiának, minthogy Nagy Lajos király őt Henico boemus noster familiaris dilectus-nak nevezi és 1362 május 8-án kelt levelében arra kéri Kanizsai István zágrábi püspököt, engedné át a sopronmeg3T

ei Kertes (Pamgort, Baumgarten) és Nádasd nevű birtokait a nevezett Henikónak. — A püspök szó nélkül teljesítette királya óhajtását annál inkább, minthogy ez megígérte neki, hogy majd megszolgálja ezt a szívességét.3) E birtokokat alighanem azért adta Nagy Lajos király Henikónak, hogy megházasíthassa. Mert nemsokára úgy találjuk, hogy Heniko, ki Sopron vármegyében Szászlopot (ma Oszlop) is birta és e birtoka után, melyen valószínűleg rendesen lakott, Szászlopinak neveztetett, férje Pothli (Petőfalvi) Pál leányának, Moznak,4

) kit a király, miután testvérei elhalának, fiúsított (praeficiált) is. Igen ám; de a Szászlopi fiúsított Moz asszony fivére, Pothli Pálfia Miklós még halála előtt eladta Pothl, Pordány és Bideskút nevű birtokait a Kanizsaiaknak. Ekkor Heniko, kit immár Hamui-nak is hínak, ármánykodásra adta magát, melynek következménye az lett, hogy az országbíró a szóbanforgó fekvőségeket neki itélte, Kanizsai István püspököt pedig bebörtönözték, utóbb a pápa közbenjárására száműzték.5

) De az ármány végre is kiderült ; Nagy Lajos király megsemmisítette az országbíró Ítéletét, idősb Erzsébet királyné pedig meghagyta Oppelni Ulászló nádornak, mint Sopron vármegye ispánjának, hogy Pordányt, Pothlt és Bideskutat adja vissza a Katii. Szemle, 1891. 203. ') Turul, 1892. 123. 3) Sopronm. Okit. I. 336. 4) Ezen Pothliak, ha nem csalódom, bevándorlott olaszok valának, talán Nagy Lajos király zsoldosai a nápolyi hadjárat alatt, mint a Wolfartok, minthogy családjok egyik tagja Lombard, Lombár, Lambár ragadvány nevet visel. (Sopronm. Okit. I. 368., 373., 408. sat.) 6) Sopronm. Okit. I. 356., 383., 386. — V. ö. Fejér, CD. IX/IV. 212.