Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Jung: Fasten der Provinz Dacien. Ism. T. G. 161

162 .TÖRTÉNETI IRODALOM. nokság helyén látta alkalmaztatásukat. A dácziai helyőrség beosztását jobbára saját szemlélete alapján s a legújabb kutatások értékesítésével fejtegeti, többször vonatkozva az Archaeologiai Értesítő, az erdélyi múzeum, a hunyadmegyei történelmi régészeti társulat s legkivált a nagyszebeni Verein für Landeskunde munkásaira. A Limes dacicussal szemben nem teszi magáévá Domasewskíj merev tagadását, hanem Torma Károly adatait összegezve Téglás Gábor megerősítő észleleteire is hivatkozik. Kimerítőleg foglalkozik Dáczia legrégibb telepeivel s a déli határhavasok összeköttetéseivel, a kereskedelmi áramlat utaival, irányával. Az aranyvidéknek épen külön fejezetet szentel, a hova a külföldi írók figyelme idáig csak szórványosan terjedt ki. Majd a helytartósági élettel foglalkozva, azok kettős eredetét (t. i. ősi telepekből vagy római alapítások) előrebocsátva, az egyes municipiumokat jellemzi röviden. A. táborhelyek körül letelepedett üzletemberek sokasodásával a béke évei alatt alakultak egyes coloniák, mint Apulum, Potaissa. A kisebb castrumok mellékére is jókora polgári elemet vonzott az üzleti élet, a kik féltettebb holmijaikat a castrumokban rejtették el. Legtöbbször veteránusoh csatlakoztak a »negotiatoresek«-hez, a kik szolgálatuk jutalmát a megszokott körben polgárilag értékesítették. A tartomány igazgatásáról szóló fejezet zárja be az értékes munkát, melyből Dáczia történetének minden barátja sok tanúságot meríthet. Elismeréssel adózunk a derék szerzőnek s szívesen látnók őt minél gyakrabban Dácziának megfogyatkozott munkásai között. — T. G.