Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Barabás Samu: A gróf Teleki-család okmánytára. Ism. M. S. 156

156 .TÖRTÉNETI IRODALOM. keled nb. Daróczi, Fraknói, Garai, szekcsői Herczeg, Kállai, Károlyi, Koroghi, kusali Jakcs, Marczali, Matucsinai, Maróti, Рок nb. Megyesi és Megyesaljai, Nagymihályi, Perényi, Pethő, szeri Pósaíi, Gutkeled nb. Rakamazi, Rozgonyi, Serkei, sóvári Sós, Surányi, Gutkeled nb. Szokolyi, Sztáncsi, szentgyörgyi Yincze, Szécsi, szomszédvári Tót, Thallóczi, Héder nb. Tamássi, Újlaki, Gutkeled nb. Várdai, Yelikei, Zrinyi stb. Müvelödéstörténelmi tekintetben kötetünk kevesebb anyagot szolgáltat; egészben csak két okmányra akadtunk, mely szorosan véve ide számítható, ez pedig igen nagybecsű. Az egyikben (Nándorfehérvár 1429 szept. 3-án) tanúsítja Raguzai Fiánk kevei főispán, hogy bátmonostori Töttös Lászlótól bizonyos (egyenként felsorolt) hadi szerelvényeket átvett, — a másik (Pataj 1435 április 1-én) a néhai Czobor Jakab és özvegyének tulajdonát képezett ingóságokat sorolja fel. Mindkét okmány — nevezetesen pedig az első — művelődéstörténelmi értékükön kívül annyi philologiai kincset rejt magában, hogy szaklapban történendő megismertetése felette szükséges. Ismertetésünket azon őszinte óhajjal végezzük be, hogy а VII. és a szerkesztőbizottság által már jelzett IX. kötet minél előbb kezünkhez jusson. DR. WERTNER MÓR. A római szent birodalmi gróf széki Teleki család oklevéltára. A család áldozatával a maros-vásárlielyi levéltárból kiadja a Magyar Történelmi Társulat. I. k. 1206—1437. II. k. 1438—1526. Szerkesztette Barabás Samu vál. tag. Budapest, 1895. A régi Erdélynek sajátságos közjogi viszonya : az ő három nemzetével, a dolgok természetes rendje szerint visszatükröződik történetírásában is. Az a sajátságos hajlam a separatióra, mely századokon keresztül jellemző vonása volt a három nemzet kettejének : a székelynek és a szásznak, nem enyészett el teljesen napjainkban sem. Régi erejéből sokat veszítve érvényesül ez még mai nap is — egyiknél több, másiknál kevesebb erővel — s nem tisztán történelmi reminiscentia, ha még ma is székely és szász nemzetről, Székelyországról és a szász földről hallunk beszélni. Közjogi tekintetben ugyan ezek ma már üres kifejezések, ellenben a három nemzet régi politikai életének természetes következménye, hogy a székely és szász nemzet történelméről jogosan beszélhetünk s ennek megfelelőleg hazai történetírásunkban a székely és a szász történetírás kiváló helyet foglalnak el. Legnagyobb elevenséggel a szász történetírás terén talál-