Századok – 1896

Értekezések - PÓR ANTAL: Kis Károly és Erzsébet utolsó évei 129

KIS KÁROLY És ERZSÉBET UTOLSÓ ÉVEI. 145 bírt ; a mit még ezen felül akar, az iránt Yenczel király fog határozni. 7. Zsigmond feleségével, Mária királynővel lakhatik min­denütt, a mint ez férj és feleség közt illik. 8. Zsigmond adósságait kifizetik az orszás jövedelméből. 9. Jodok és Prokop a Duna és Yág közeért, melyet magoknak megszereztek, kapnak kárpótlásul jövő évi november 11-ig kétszázezer forintot, mely összeget, miután Pozsonyban. Nagy-Szombatban vagy Semtén kifizették, a mondott ország­rész átszármazik Zsigmondra.1) A béke ekképpen Zsigmonddal legalább papíron helyre­állván, a királynők aligha jókedvűen Győrből Budára vissza­tértek 2 ) s immár arról tanakodhattak, miképpen lehetne a szlavón vidéken mindinkább gyarapodó zavargásokat lecsönde­síteni? Horváti János ugyanis és öcscse László, Kis Károly katasztrófája után csatlósaikkal és egyéb elégületlenekkel Zágrábba menekültek testvérökhöz, Pál püspökhöz, azon kény­szerű szándékkal, hogy Tvartko bosnya királylyal, kinek főem­bere Palisnai János, a keresztes vitéz, velők tartott, egyesülve a fegyveres lázadás zászlaját kitűzik. Pál püspök e czélra eltékozolta a zágrábi egyház javait, kincseit és egyházi szereit, hogy zsoldosokat fogadjon, kik Ivanics szigetéről, a püspök jószágáról szerte kalandozva raboltak, pusztítottak, elfoglaltak városokat, sőt egész megyéket. Főleg Gara (ma Gorján Verőcze, akkor Yalkó vármegyében) várára vágyódtak, Garai Miklós székhelyére, melyben a volt nádor gazdagságát, kincseit össze­halmozta. A királynők megemlékezhettek arról, hogy harmadfél év előtt mily könnyű szeren csendesítették le a kedélyeket, és most is azt remélhették, hogy kegyelmekkel, adományokkal ez ismét sikerülni fog nekik. Julius közepén elindulának Budáról Gyakovár (Diakó), a bosnya püspökség székhelye ') Codex Diplom, et epist. Moravie, XX, 351—356. — Fejér, CD. X/I, 183. a) Nagy valószínűséggel merem állítani, hogy ezen 1386. évi pün­köstkor Hedvig és férje Jagyello-Ulászló meglátogatták anyjokat Budán. Következtetem ezt azon Budán, 1386. junius 9-én kelt levélből, melyben Erzsébet Ulászló lengyel királyt (immár ismételve és most) maternalis di­lectionis amplexu fiának fogadja és segítséget igér neki minden emberfia ellen, Máriát, a magyar királynőt kivéve ; sőt ha Mária a lengyel királylyal és királynővel ellenkeznék, ez esetben is Hedvig és Ulászló részére áll. Én e levél kifejezéseit oly közvetlen hatásból eredőknek és a látogatást oly természetesnek találom, hogy hiszek benne, habár a lengyel kútfők sem említik. Caro, Gesch. Polens III, 638. közli Ulászló tartózkodási helyeit, de 1386. május 23-tól junius 30-ig üres a tábla, és éppen ez azon idő­köz, melyben Ulászló feleségével Budán látogatását tehette. SZÁZADOK. 1896. TI. FÜZET. 10

Next

/
Thumbnails
Contents