Századok – 1896

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - II. bef. közl. 114

140 • ANGYAL DÁVID. erő, ha Szkender és Magyar Ogli közt erősebb az egyetértés.1

) Magyar Ogli augusztus 30-án átlépte a határt a bodzái szorosnál, néhány hét múlva Szkender is megmozdította hadait a »vaskapu alól«. Báthory majdnem az utolsó perczben határozta el magát arra, hogy mind azt megígéri a töröknek, amit Giczy András fogadott a portán.2

) Nagyon sokáig bízott jó szerencséjében. Julius elején még azt hitte, hogy Bethlen Gábor vagy törökké lesz, vagy a tengerbe dobják.3) De midőn észre vette, hogy elhagyja a szerencse, kétségbeesett erélylyel sürgette Mátyás hiveit a szövetségben elvállalt kötelezettség teljesítésére. Thúrzó meg akarta segíteni Báthoryt. De kezei meg voltak kötve, mert a királyi parancs ,egyre késett. Khlesl úgy gyűlölte a nádort, mint Báthoryt. Alarczot viselő lázadónak tartotta Mátyás királyi hatalmának egyik legerősebb támaszát, így ismerték Bécsben a magyar viszonyokat. Khlesl leginkább azért haragudott Thurzóra, mert nem akart politikájának szolgálatába szegődni. Thurzó mindig fen akarta tartani a békét Erdélylyel s lia Báthory nyugodtan viselte magát, a nádor nem titkolta az igazat. De Khleslt bosszantották a nádor békét jelentő hírei, mert tudta, hogy a németországi protestánsok Thurzó szavában bízva nem szavazzák meg a pénzt a Khlestől annyira óhajtott állandó katonaság fentartására. Másrészt Thurzó a német katonaságot nem akarta oly készséggel befogadni, mint Bécsben óhajtották. Most is szivesebben vették volna Thurzó előterjesztését, ha német katonaságot kér. De általában bajos volt katonákat fogadni a pénztár üressége miatt. Thurzó arra gondolt, hogy Serban Radult, a kegyelmi pénzen Nagyszombatban élő volt oláh vajdát lehetne felhasználni Báthory megsegítésére. Radul már tárgyalt is Báthoryval, de a büszke fejedelem igen kemény feltételeket izent hajdani ellenségének. Majd engedett kissé, hanem az udvar előtt nagyon gyanús volt a terv. Német csapatokat nem adhattak Radul mellé, magyar csapatokkal nem merték küldeni, már azért sem, mert Thurzó indította meg a dolgot. Ki tudja, mi lappang alatta? Különben is tudta az udvar, hogy a török őszre járván már az idő, nem megy tovább Erdélynél s ebben a gondolatban megnyugodott lelkiismerete.4) >) L. Bethlen és a Porta Szilágyi közi. Tört. Tár 1881. 545. 1. és Toldalagi Evkönyve u. o. 2. 1. !) Bozsnyai Tört. Maradv. 63. 1. 3) Történeti Lapok I. 804. 1. 4) A fentiekre nézve 1. Hammer: Khlesl Ш. Függelék 41 — 76. 11. Hurmuzaki : Documente IV. 2. 494—542. 11.