Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Országh Sándor dr. Budai szinházak és játékszín 1783–1895. Ism. V. 956. o.

956 TÖRTÉNETI IRODALOM. Lajoshoz. —- Nagy Lajos Endre öcscse kis fiának, a csecsemő Károly Martellnek akarta ugyan adni Szicziliát, mondja Kiiküllei János ; de hogy kikiáltatta volna Sziczilia királyának, arról eleddig* mitsem tudok. Ellenben tudom, hogy nem Laezkfi István erdélyi vajdát, hanem Wolfart Ulrikot tette Nagy Lajos első elutazása alkalmával Nápoly kormányzójának. — Hogy a szentszék fölmentette volna az állítólag megbabonázott Johannát a férjgyilkosság vádja alól, azt említi ugyan Villani, de tényiil ez állítás nem vehető. 8 e helyt engedje meg szerző arra kérnem őt, hogy hagyja abba a Rotteck-féle irányt, melyet a német kritika is már régóta »seicht liberál«-nak bélyegez. O ért engem. — Csak lapsus memoriae lehet, hogy szerző Nagy Lajost műve 83. lapján Váradon temetteti el. míg a 85. lapon azt állítja, hogy a magyar rendek Nagy Lajos temetésére Fehérvárra gyűltek össze. Szeplők ezek csak. melyeket nem nehéz elenyésztetni és melyek daczára is azt hisszük, hogy könyve azon művek egyike, melyek nem élik túl magokat. A jeles tanár dédunokái is a szépapjok nevét viselő könyvből fogják tanulni a magyar történelmet, mert mindig fog találkozni a magyar tanárok közt, ki a történeti kutatásokkal lépést tartva, annak avult részleteit kiszedegetni és az új vívmányokkal pótolni fogja. PÓR ANTAL. Budai színházak és játékszín 1783—1895. Irta Budavári dr. Országit Sándor. Budapest, 1895. 8-r. 102 lap. E kis munka nem annyira tudományos érdekek szolgálatára készült, mint inkább a fővárosi közönség figyelmének gerjesztésére, hogy ha. nem is dió-, legalább mogyoróhéjban ismerje a most már megizmosúlt színjáték múltját. Országli Sándor, mint előszavában írja, az utóbbi harminczöt év alatt folyvást és behatóan foglalkozott a budai színügyekkel, azt hiszi tehát, hogy a budai színészet régebbi történetéből is sikerűit neki oly kivonatos részleteket összeállítani, a melyek a laikus közönség szükségletét — mint valami önálló egész teljesen kielégíthetik. Országli Sándor műve négy fejezetből áll. Az első és harmadik a magyar játékszín régebbi, a második annak újabb történetével foglalkozik, az utolsó pedig a budai színészet jövőjét illetőleg akar irányt mutatni. A várszínház keletkezése a múlt század utolsó előtti