Századok – 1895
II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Mangold Lajos. A magyarok oknyomozó történelme. Ism. Pór Antal. 952. o.
954 TÖRTÉNETI IRODALOM. 954-Lehet, hogy némely tanár s a tanulóknak talán fele se vet ügyet reá, sőt ez nagyon valószinű ; de bizonyára fognak találkozni a tanuló ifjúság közt nem épen kevesen olyanok, kiknek a magyar történelmi irodalom e vázlata biztos kalauzul szolgál abban, hogy történeti ösmereteiket kibővítsék és nem egy leendő történetíró majdan hálával fog megemlékezni Mangold e szakavatott útmutatására, milyet mi autodidakták sok botorkálás után tudtunk csak megtalálni. Aki osztozik dicső emlékű Ipolyink azon helyes nézetéhen. hogy senki sem állhat ellen a hazafias érzetnek, a nemzeti eszmének, ha az. a magyar történetből fényesen sugárzik ki feléje, köszönetet fog érezni szerző iránt, ki a tanuló ifjúságot a magyar történelem pantheonába kalauzolja. Es mert Mangold a történeti tudomány terjedésének ezzel megbecsülhetetlen szolgálatot tesz, kellett művét e szakszerű folyóiratban megismertetnünk. Ezen előnyök mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk némely korrigendákról, melyek e műnek és közvetve a tanuló ifjúságnak hasznára válandnak. minthogy e munka, amint most előttünk fekszik, — hogy úgy mondjam — még nincs megjegeczedve ; egyes részek nem teljesen készek, nem tökéletesek, nem arányosak ; mások ellapulnak, holott ki kellene domborodniok, és itt-ott tévedések is csúsztak bele. Ala. midőn a magyar történetírás nem kevés, hivatott és kevésbbé hivatott történetírót számít; midőn egy kézzel még mindig a levéltárakat kell kutatnunk, a másikkal a kiböngészett adatokat a történet könyvébe illesztenünk, sokszor nem tudva biztosan megillető helyére raktuk-e. nem-e; midőn — hogy hasonlattal éljek — az ital. melyet a tudományszomjas ifjúságnak nyujtunk, még a forrás stádiumában van : méltányosan aligha követelhetjük a polyhistortól, hogy hazánk ezeréves történetének minden rétegét hegyéről-tövére ismerje. Én legalább nem tudom magam illetékesnek arra, hogy szerző egész müvére itészetet gyakoroljak. Hanem azt ajánlom neki : forduljon egyes szakférfiakhoz, milyenekiil Pauler. Hajnik, Thaly, Fraknói, Szilágyi. Fejérpataky, Bunyitay, Károlyi. Pallagi, Marczali. Angyal, Csánki. Nagy Géza urakat ismerem, és másokhoz, hogy olvassák el azon részleteket, melyek szakkörükbe vágnak és jelöljék ki a módosítandókat, javítandókat. Tették ezt legnevesebb történetíróink, például Horváth Mihály. AJ eg lehet győződve szerző, hogy sehol se kap elutasító választ, mert mindenki megteszi ezt a csekély szívességet, nem csupán a szerző kedveért. de a közjó érdekében is. amint megteszem kéretlenül magam is az Anjoukorra nézve, melyben valamicskét kontárkodtam •— ha szívesen veszi — a következőkben:
