Századok – 1895

I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - V. bef. közl. 922. o.

946 ÁI/DÁSY ANTAL. Nem folytatjuk tovább ezen események fejlődésének tárgyalását, nem tartozik ez már jelen munka keretébe, itt csak egyik részét akartuk ezen eseményeknek ismertetni. Ismeretes A további lefolyás. Híven a maga elé tűzött czélhoz Rákóczi tovább folytatta a küzdelmet azon szent ügyért, melyért azt megkezdte volt. Nem rajta műit, liogy a czélt, melyért küzdött, el nem érhette, a sors végzete nem engedé azt. Sok csalódás érte küzdelmében, elhagyták azok, kiknek szövetségére számított, sőt hívei egy része is elpártolt tőle. Távol forrón szeretett hazájától hunyta le szemeit a haza ügyének e nemes barczosa, idegen földön porlanak csontjai annak, kinél forróbban e hont tán még senki sem szerette és érte többet senki nem áldozott. A fentebbiekben megkísértettük előadni az ónodi gyűlés lefolyását, annak előzményeivel együtt, A munka czélja ezzel tulajdonképen el lenne érve. Ha azonban az ónodi gyűlés egész lefolyását, illetve az ott alkotott határozatokat vizsgáljuk, szemünkbe ötlik egy oly határozat, mely megérdemli, hogy pár szót szóljunk róla külön. Tulajdonképen nem is maga a határozat, mint inkább a benne kifejezett elv az, mely figyelmet érdemel, főkép azért, mert Magyarország történetében a XVI. századtól kezdve több ízben találkozunk vele. Ez azon elv, melyet legelőször 1505-ben mondottak ki. hogy Magyarország trónjára idegent nem választanak. Azonban már 1505 előtt találunk némi nyomára ezen elvnek, noha azt akkor még nem formulázták határozottan. Tudjuk, hogy Ulászló és Miksa között 1491. november 7-én egyeség jött létre, melynek leglényegesebb pontja volt az, hogy lia Ulászló fiörökös nélkül hal meg, Magyarország koronája Miksára és utódaira száll. Ismeretes, hogy az 1492. február 2-iki országgyűlésen ezen szerződés, melyet Ulászló a rendek által elfogadtatni igért Miksának, óriási felháborodást keltett. A nemzet szabad királyválasztási jogának megsértését látták a rendek ezen szerződésben, s nemcsak elfogadását tagadták meg, hanem az országot kiáltvány által fegyveres •ellenállásra hívták fel. Már itt észlelhető a nemzeti királyság elvének nyilatkozata, és ellenszegülés az idegen uralom ellen, jóllehet szabatosan ez még nincsen formulázva, Tudjuk, hogy Ulászló titokban mégis rábírt néhány főurat, hogy az említett szerződést aláírják, melyet aztán Miksának megküldött. Erre támaszkodva Miksa, Fridrik halála után mind erélyesebben sürgette örökösödési jogának elismerését, E czélból hívta össze Ulászló az 1493-iki országgyűlést, melyen azonban a Zápolyai