Századok – 1895

I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - V. bef. közl. 922. o.

946 ÁI/DÁSY ANTAL. luk. méltóságok és tisztek adományozása (a nádorság kivételével, melynek választása a státusokhoz is tartozik) az egy királyi felséget illeti; úgy ha valaki, mint például, ezen hűteknek valamely tiszttől vagy hivataltól megfosztandó: ennek elrendelése is csak az egy királyi felséget, mint ki azokat adományozta, illetheti. Mi tehát a mondott néhány hűtlenek, legkivált pedig ezeknek fejei, szerzői és zászlóvivői által összecsődített ónodi conventust, és következőleg az ott történteket és végzetteket, melyek különben is. mint az idézett törvényekből megmutattuk. már magoktól tettleg semmisek, foganatlanok és érvénytelenek. jelen levelünk által szintén megsemmisítjük, kixégezzük. s foganatlanoknak és érvényteleneknek nyilatkoztatjuk, s a jelen zavargások és lázadások említett fejeit, szerzőit és zászlóvivőit, s mindazokat, kik velők önként tartanak, bármily rangúak és állásúak legyenek, törvényes büntetés alá eső hűtleneknek, s már csak azért is. mert az ország annyi törvényczikkelyei által megbélyegzett s a köznyugalmat "aláásó interregnumot kihirdetni s a hazafiakat az interregnummal járó nyornoruságokba szándékosan süllyeszteni vakmerők voltak, a haza ellenségeinek tartjuk, s jelen irat erejénél fogva mindenki előtt nyilvánítjuk. És valaniinthogy a dicséretesen említett szentséges felség, a mi törvényes királyunk és természet szerint való legkegyelmesebb urunk és az ő szent királyi diadémája iránti jobbágyi hűségünkben állandóan megmaradandunk: úgy azt is jelentjük ki. hogy jövendőre is. ő felsége életének véghatáráig (melyet Isten késő és bosszú évekre méltóztassék elhalasztani) mást senkit sem fogunk közvetlen, valóságos és törvényes királyul és legkegyelmesebb urunkul hódolatosan ismerni, mely bódulatunkat vérünk hullatásával is tanusítandjuk. Nem kételkedve, sőt bizonyosabbnak semmit sem tartva, mint azt, hogy ő felsége minket s az ország összes karait és rendeit minden ősi jogokban és törvényekben, melyek mindnyájunkkal közösek, kegyelmes hitleveléhez s az utolsó pozsonyi országgyűlés 4-ik tczikkelyéhez képest királyi uralkodásának minden időszakában szentül megtartand és kár nélkül meg-Őrzend.« () Ámde ezen szóbeli tiltakozásokkal a királyi párt néni érhette be. Fegyveres kézzel kellett ezen kiáltványt támogatni, hogy megmutassák: »....liogy a magyar királyi trón nem üres, hanem hogy oly király til benne, a ki jogait meg birja védelmezni.« 2) Csakhogy ez nem ment oly könnyen, miután 9 Szalay VI. 438 — 451. old. 2) Zsilinszky, Az 1708-i pozsonyi országgyűlés története. 22. old.