Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Értekezések iskolai programmokban. Ism. V. - I. 86. o.

88 TÁRCZA. ziláltságában, a gyönge királyok uralkodásában, a kapzsi főurak önzésében, a romlott pénz- és hadügyi viszonyokban s hazánk kedvezőtlen fekvésében talál. Egy-egy fejezet önmagában véve bizonyára sokkal sikerültebb, mint az egész, de így is dicséret illeti meg a szerzőt, a ki az eredeti források közül oly szép számmal felkutatott értekezéséhez. Az önállóságra törekvés meglátszik az egész értekezésnek nemcsak felfogásán, hanem az adatok összeválogatásán is, sőt Ítéleteiben is szeret az író a maga lábán járni. Mindezt sokkal kevésbbé mondhatjuk el Eisenkolb Aurél dolgozatáról, mely »LAKÓHELYÜNK MÚLTJÁBÓL« czímmel egy hosszasabb értekezésnek második részét nyújtja (a lippai állami polgári és középkereskedelmi iskola értesítőjében). A szerző maga megjegyzi, hogy nagyrészt Márki Sándornak az »Aradmegye története« czímű munkája után készítette el Lippa város múltjáról szóló dolgozatát. Igazában tehát compilatiónak vehető, de a Csiky-féle kéziratos krónika adatait is felhasználja a szerző, bár nem sok eredménynyel. A tanulók azonban kedvvel olvasgathatják, mert elég folyamatos előadású. Csomortáni P. Gaudencz »MARTINOVICS IGNÁCZ ÉS TÁRSAINAK ÖSSZEESKÜVÉSÉ«-ről étekezik (a minorita-rendiek vezetése alatt álló kézdivásárhely-kantai róm. kaik. gymnasium értesítőjében). Talán mondanunk is fölösleges, hogy jó formán a Fraknói jeles művének megállapított eredményeit mindenestül elfogadja a szerző s azokon a nyomokon halad, a melyeket Eraknói már kijelölt. Ep oly kevés önálló kutatás és vizsgálódás jeleire találunk az értekezésben, mint az előbbiben, de világos előadása és jól csoportosított adatai alkalmassá teszik arra, hogy a tanuló ifjúság helyes fogalmat szerezzen belőle az egész mozgalomról. Brósz Károly »A DIÓSGYŐRI VÁR TÖRTÉNETÉBŐL« mond el egyetmást (a miskolczi m. kir. állami polgári fiú- és leányiskola, a középkereskedelmi és ipariskola értesítőjében), jobbadán Wenzel Gusztáv és Kandra Kabos nyomozásai után. A rövid, mindössze 18 lapra térjedő értekezés a legrégibb adatokból indul ki s egészen 1730-ig halad. Az egykor híres vár története nagyon hézagos, a mit az adatok hiánya indokol ugyan némileg, de a körülmények összevetéséből talán mégis némely hézag pótolható lesz vala. Igaz, hogy a szerző ez értekezése nyilvános felolvasás tárgya volt s ezért mintegy előre kiszabott keretben kellett maradnia. Győrik Márton »SIMKOJANUM« czímmel tizedik közleményét adja ez úttal a pozsonyi ágostai hitvallású evang. lyceum múzeumában levő érmek jegyzékének. E közleményben az osztrák érmek vannak leírva, szám szerint 1400 darab, még pedig 334 médaillon, 1015 forgalmi pénzdarab és 51 papir bankjegy. Az osztrák örökös