Századok – 1895

I. Történeti értekezések - JAKAB ELEK: Kocsárdi Gálffy János és a Báthoriak. 785. o.

kocsárdi gálffy jános és a báthoriak. 79 :> Morzsinai Andrást ós fiait : Gáspárt, Mátyást és Istvánt, úgy szinten Morzsinai György fiait : Ferenczet. Györgyöt, Istvánt és Lászlót s azok fiait a nekik érdemeikért uj adományképen kir. joggal együtt adott, elébb megnevezett 16 falun kívül még Varhel, Óhaba és Poyzen1) Hunyadvármegyében s különösen Hacbak vidékén levő falukba és birtokokba igtassa és vezesse be. melyeknek ők eddig is birtokában voltak. A káptalan teljesítette s a beigtatást megtette, senki ellent nem mondván. Az erről való jelentése kelt 1581 apr. 27-kén.2) Báthori Kristóf fejedelem e szerint nemcsak hogy a Morzsinai-birtokokat magszakadás esetében jó előre Gálfiynak adományozta ; azután a Morzsinaiak és Gálfíy közt az öröklésre nézve egyességet hozott létre : de a káptalanban levő okleveleket kikerestetvén, egyszersmind azt is megállapította, hogy "Morzsinai Ferencz birtokai rá 1516-ban élt és Ulászló király által adományul kitűntetett őseiről örökségképen szállottak, s hogy e birtokok már másfél század előtt törvényes birtokai voltak e nemzetségnek. III. Ez évben a fejedelem régi betegsége fenyegetőbbé vált. Addig is sokat szenvedett, úgy hogy el lehetett mondani, hogy élete nagyobb részét betegeskedve tölti. Súlyosbbá vált azonban ez nejének, a kit kimondhatatlanul szeretett, elhalálozása által, elannyira, hogy semmi remény nem volt megmaradásához. Betegségéhez hozzájárult egyetlen fiának. Zsigmondnak jövője s az országnak is bizonytalan sorsa iránti aggodalma. E kettős bizonytalanság lelki tépelődései között fölkereste őt leghivebb tanácsosa s családjának legmegbizottabb embere, Gálffy János, s ajánlatba hozta előtte, hogy, lia — mitől Isten őrizzen ! —- a fejedelemnek halála történnék, jó lenne fiát, Zsigmondot tenni helyette az erdélyi fejedelmi székbe. A fejedelem mély megindulással fogadta a tanácsot, de csudálkozott, hogy ő az annyi veszélynek kitett országot gyermek kormányzására véli bizhatónak, s bár Gálffy azon nemes indulatát bálás szívvel vette, azt elfogadni nem hajlandó, írjanak — mondá — bátyjának, a lengyel királynak, tudják ') Helynév-leirás tekintetében megjegyzendőnek látom, bogy az Ulászló király korában Ably a Ebblew, Mieria — Merie, Comihora — Chernissora. Eskei — Stliei. Zidicha (a többiekben nem fordul elő), Lachura = Lakur, Zoch — Zochit'alva, Charria = Charnavára, Totesd = Ulászló király levelében Thotez, előbbi három a korábbi okiratokban nem fordul elő. -) A Szombat falvi Gálffy-ne m zetség levéltárában leyő eredetiből.