Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Jurkovich Emil. A beszterczebányai k. k. főgymn. története Ism. R. 770. o.

történeti irodait>m. 771 ez eddig megjelent munkálatokat (XI — Xll). Az előbbiek között, — sok lévén a jezsuiták által nyitott iskola — figyelmet érdemel múltjuk tanulmányozóira nézve a bécsi udv. könyvtár Anuuae litterae S. J. Provinciáé Austriae czímű gyűjtemény. Jezsuita iskoláról lévén szó. önmagától kínálkozott az intézet múltjának 1. a jezsuiták alatti (1 773) és II. utáni (1774-től) korra való felosztása. Az is természetes, hogy szerzőnek mindkét korban cc) az iskola külső történetét (tulajdonképeni történeti oldal), p») beléletének fejlődését (paedagogiai szempont) adnia kellett. Hibát követett el azonban a csoportosításban, a melyet ekként vitt keresztül : 1. megnyitás (1 15), II. belső történet 1773-ig (15—40), III. külső történet 1773-ig (40—72), IV. külső történet 1773-tól (72—108) és V. belső történet 1773-tól (108—315 1.). Mint látható, a III. szakasz a II. elé tartozott volna, tehát egyszerű megcserélésről vau szó: kár. némi ismétléseket elkerült volna. Hogy röviden némi részleteket említsek, a Il-ik szakasz 5, az V. 13 fejezetből áll. Az előbbiek között szól 1. a tanrendről ismertetve a studiorum ratiót (ez általános ugyan, de adja a tankönyvek czímeit is) ; 2. közli az ifjúság által 1649 1769-ig előadott 19 színdarab ismertetését. 3. a rectorok. praefectusok és tanárok csaknem teljes névsorát itt-ott némi életrajzi adatokkal. Az utóbbiak között érdekes a 4. az iskola épületeiről,1

) a 7.. 8. és 9. fejezetek, a melyekben a tankerületi főigazgatók, az iskolai igazgatók és tanárok rövidebb hosszabb életrajza olvasható. A mi a külső történetről szóló I., III. és IV. szakaszokat illeti, az első kettőben kiterjeszkedik az ottani rendház történetére i<. s adja az I-ben a jezsuiták letelepedését (3—9 1.),* az iskola alapításának körülményeit (9 —11), helyreigazítva az alapítás évéről elterjedett helytelen nézeteket; a Ill-ban a rendház jövedelmeit és viszontagságait a Tököli- és Rákóczi-mozgalmakban. A IV. szakaszban vázolja az iskola megszüntetését czélzó törekvéseket, a püspök, város és kormány alkuját, a tót korszakot s az uj aerát. Eltekintve egy-két nem egészen világos kifejezéstől, (pl. a 44. 1.) nagyon is gondosan törekedett írni, a mi itt-ott a természetesség rovására esett. Ez azonban ne zavarja meg, mert egyébként derék munkát végzett. —R. ') Három épületet, melyekben az iskola 1765., 1803 és 1883-ban elhelyezve volt, fényképben is bemutat. 49*