Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Strakosch-Grassmann. Geschichte der Deutschen in Oesterreich-Ungarn. I. Band. Ism. H. J. 65. o.

72 történeti irodalom. vidékeinken követte, az avarok voltak itt a legfontosabb hatalmi tényező. Ausztria területén pedig Theodebert király óta, a ki Csehországra s az egész Alpesi vidékre terjesztette a frank birodalom hatalmát, a frankok viszik a politikai főszerepet. E két politikai tényező mellett a szlávok is érvényesülnek, a kik előbb az ország keleti részeiben (568 után), azután Pannoniában (568—590) megtelepednek és 600 körül Bajan birodalmának már lényeges alkatrészét képezik. Az avar birodalom megalakulása a szlávság mivelődése szempontjából nagy csapás volt. A Közép- és Déleurópa felé törekvő szláv törzsökre nézve, így mond szerző (309. 1.) az avarokhoz való csatlakozás anynyiban lehetett előny, a mennyiben baladásuknak délnyugoti és déli irányban kedvezett, azonban közmivelődési tekintetben az avar birodalom helyrebozbatlan kárt okozott a szlávságnak, mert ha nem lett volna ez a terület, mely idegen cultura előtt teljesen el volt zárva, akkor a szlávság bizonyára előbb nyilt volna meg a keresztény tan előtt és a szlávok három századdal előbb kapták volna a civilisatiót, mint a hogy kapták. Azután párhuzamba helyezi a szlávokat a németekkel és reá utal, hogy ez utóbbiak fél ezer évvel előbb mint a szlávok voltak a római civilisatióval érintkezésben, megtanulhatták tőlük az állami és katonai szolgálatot, a kereskedést, kézipart és földmivelést. innen van, hogy annyival megelőzték a szlávokat s bogy mai napig sincs kiegyenlítve a külömbség germán és szláv cultura között. Viszont, a Vl-ik századtól a VlII-ikig érte el a szlávság legnagyobb terjedelmét. Eljutottak Kisázsiáig, birták a Balkánfélsziget s Morea nagy részét és nyugotra Würzburg közelében, a lüneburgi pusztán s a Gfrossglockner lejtőin tanyáznak. De a IX. század folyamában sokat vesztenek e széleskörű foglalásból, lassan-lassan visszaszorítják őket és például az osztrák magyar monarchiában a németek hét harmada oly területeket bir, melyeken hajdan szlávok laktak. E lassú visszahatás már akkor indult meg, mikor a frankok a szlávok és avarok ellen a keleti határőrséget (Ostmark) szervezték. A szerző részletesen és előszeretettel ecseteli a germánság ezen hatalmi terjeszkedését az alpesi vidékeken és azon túl Csehország és Avaria felé és a politikai események elbeszélése közben a bajor püspökök és klastromok térítéseiről sem felejtkezik meg, melyek csakhamar a bajorok megtérése után a karantán szlávokra is kiterjedtek. Mindkét irányban a politikai, úgy mint a közmíveltségi