Századok – 1895
II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Strakosch-Grassmann. Geschichte der Deutschen in Oesterreich-Ungarn. I. Band. Ism. H. J. 65. o.
TÖRTÉNETI IÉBDALOM, 67 Már pedig ily lengő foszló ködképek históriáját megírni mindig hálátlan foglalkozás. De majdnem époly hálátlan feladat megírni egy föloszlásnak induló birodalom külső tagjának lassú enyésztét. Sokkal nagyobb ugyan az életerő benne, semhogy a barbárok egyszerre le tudnák szakítani a birodalom testéről, de százados vonaglása csak kevés támpontot nyujj, igazi történetírói megfigyelésre. Hogyha tehát enynyi visszariasztó kedvezőtlen ok még sem tartóztatja a szerzőt attól, hogy a későbbi korszakok előzménye gyanánt ezen időszak eseményeivel is foglalkozzék, és hogyha föladatát anynyira megoldotta, a mennyire az adott viszonyok egyátalában megengedték, akkor nem lehet tőle megvonnunk elismerésünket. De néha nem egyezik meg nézetünk az övével, olykor-olykor okunk van hinni, hogy itt-ott némely hézagot be lehetett volna tölteni egy-egy adattal, mely figyelmét kikerülte, sőt a munka belső fölosztásával sem értünk teljesen együtt, Kifogás illetheti például a 955-ig terjedő korszak oly ketté osztását, mely 488-ra teszi a választópontot. Az első könyv ugyanis ezen a czimen »a germánok a dunamelléki országokban a római időben« avval az időponttal végződik, mikor a germánok közül a gótok Pannoniát elhagyván Itáliába vonulnak. Ez időpont nem alkalmas ily ketté választásra. Mert hiszen a gótok azután is bírják még egy darabig a Száva vidékét, e vidék más része még azután is a rómaiak kezén marad és germán államok azután is léteznek vidékeinken, mikor a gótok elvonulnak. Mind e viszonyok az avarok hódításai után megváltoznak s így talán helyesebb választó vonalat jelzettek volna a két korszak között a hatodik század hatvanas évei. a mikor Bajan vezér a Dráva-Száva közét is hatalmába keríti. Azonban a szerző talán nem is az évre teszi a fősúlyt, de arra, hogy a kötet első részében inkább a hazánkat érintő események birnak nagyobb fontossággal, a másodikban az alpesi vidék áll inkább előtérben és tekintve a szerző sajátos föladatát, ily csoportosítás ellen alig lehet lényeges kifogást tenni. A legrégibb germán nép, mely szerző szerint a Kárpátok vidékén föltűnik, a bastarnok népe ; első híreink róluk a Kr. előtti harmadik század közepéig nyúlnak föl. Éjszak felől jönnek mint utóbb a Kr. előtti első század elején a svébek népszövetsége, mely a Középeurópában a Dunától éjszakra lakó celtákat vagy kiszorítja vagy lassan magába olvasztja. A mai Csehországból a marcomannok kiszorítják a bojokat és 5*
