Századok – 1895

I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - II. közl. 619. o.

626 áldás y antal. előnkben terjesztették, látván, hogy minden gyümölcs nélkül kölletik visszatérniek. Ebbül az beszédembűi, az kit merészlettem Fölséged előtt tennem, veheti észben Fölséged, hogy ez az Nemzet, legfőképen az Fejeik a békességhez nagy hajlandósággal voltanak ; sőtt assecuráljnk Fölségedet, hogy csak egy kis prolongate és némely expediensek által Magyarországot, az erdélyi fejedelemséggel együtt, nagyobb szerencsével és authoritással bírhatta volna, mint akármelyik Fölséged eleji közül bírta valaha. De, Fölséges Úr, az Generálisok és Ministerek szolgálatunkért való becsületünket Fölségedtűl megírígylették, — a kit ilyen nagyérdemű dolognak szerencsés végbenvitelébűl várhattunk volna. És most immár egyebet nem telietünk, hanem kivánjuk : a mi munkánknál tegye Isten szerencsésebbé Fölséged fegyvereit, kérvén Fölségedet alázatosan, méltóztassék elhinni, hogy mirajtunk semmi sem múlt el, a mi Fölséged javára lett volna, és ezután is mindenkoron azon leszünk, remélvén, liogy az által Fölséged kegyelmességét és protectióját érdemelni fogjuk.« x

) íme a legfényesebb bizonyítéka annak, liogy magyar részről a békülési hajlam mindig meg volt s bizonyítéka egyúttal annak, liogy a békealku megszakadását egyedül a bécsi udvar magatartása és ármányai okozták. És ezzel végére jutottunk e fejtegetéseknek. Láttuk, hogy a nagy-szombati békealku tulajdonkép az erdélyi kérdésen feneklett meg, s liogy ezt a bécsi udvar nyakassága idézte elő. A nemzet így beláthatta, hogy az békés megoldást nem érheti el. folytatni kellett a haza szent ügyeért elkezdett liarczot. Maga az udvar kényszeríté a rendeket az utolsó lépés megtevésére, a függetlenség és abrenuntiatió kimondására. Jól tudjuk, liogy a fentebb előadottak csak halvány és korántsem teljes képét nyújtják a bennök elmondott eseményeknek : a franczia szövetség és a békealku megszakadása okainak. De említve volt, liogy egy erre liivatottabb kéz már megírta Rákóczi küzdelmeinek ezen részét. Czélunk itt csak az volt. hogy úgy a franczia szövetség ügyéről, mind pedig az erdélyi kérdésben mindkét fél részéről elfoglalt álláspontról általános tájékozást nyújtsunk. E két itt tárgyalt esemény, a franczia szövetség és a békealku megfeneklése voltak tulajdonképeni okai az ónodi gyűlésen kimondott abrenuntiationak. Térjünk át most e munka tulajdonképeni tárgj'ára, az ónodi gyűlésre magára. 9 Thaly i. m. 790—792. old. adja egykorú magyar fordításban.