Századok – 1895

I. Történeti értekezések - WERTNER MÓR: A Güssingiek - I. közl. 42. o.

A GÜSSINGIEK. 55-Iván által az osztrák határon okozott kárt megtéríti majd, kész örömest megígérte segítségét.1 ) Iván alig vette hírét az ellene kötött szövetségnek, nyom­ban rácsapott a Lajta mentén fekvő osztrák helységekre, külö­nösen pedig a bécsújhelyi polgároknak okozott tetemes kárt.2 ) Albrecht kérdőre vonván Ivánt, mentségül azt hozta fel, hogy e betörésekről nincs tudomása s azon embereit, kik e károkat okozták, meg fogja büntetni. Végűi Albrecht elvesztve türelmét a további tárgyalások folytatására, hadát Borostyánkő vára elé hívta össze. Hívó szózatára osztrák, stájer és sváb csapatok csatla­koztak hozzá. — A fővezérletet Landenberg Herman vitte, a berezeg marsallja, — Puchheim Albero, Tellesbrunni Bernold, Emmersbergi Bertold, Lagenbach gróf, Pruschnikch 1*1 rik s mások voltak melléje adva osztrák parancsnokokul. — Lipót seckaui püspök is csatlakozott hozzá embereivel. Iván az ellenség túlhatalmának láttára három testvéréhez folyamodott segítségért, akik siettek is a fenyegetett Boros­tyánkő védelmére. Az osztrák had már három napon és három éjen keresztül a magyar területen táborozott, midőn egy kém liirül vitte, hogy Iván testvéreivel előrenyomul. — Landenberg a hadi­tanácsot nyomban egybehívta ; ez alkalommal a tapasztalt Puchheim Albero, ki a magyarok harczmodorát valószínűleg már régóta ismerte, azt a tanácsot adta, hogy a túlnyomó erő elől vonuljanak vissza. — A többség azonban ennek ellene szavazott, kiváltkép pedig a sváb lovagok, névleg Wagenberg, Succeney és Manttel a visszavonulást gyávaságnak és szégyen­nek tartották. — Még nem volt befejezve a hadi tanácskozás, midőn egy szárnysegéd azzal a jelentéssel állott elő, hogy Iván irtózatos csatakiáltással már előre nyomul. Legott fel­hangzott a sváb lovagok vezénylete: »ló lóhoz, dárda dárdához« s a vezényletnek engedelmeskedve a svábok állottak fel leg­elsőbben a rájuk törő magyarok ellen. — A Landenberg-fóle hadtest sűrű csapatokká tömörült, hogy compact tömeget alkosson Iván várt támadása ellenében ; ez a harczolás rajnai szokásszerinti volt. Iván a legszigorúbban megtiltotta emberei­nek, hogy az ellenség közvetetlen közelébe jussanak s hogy kopjával és dárdával támadjanak; akként rendelkezett, hogy amennyire csak lehetséges, nyílzáporral borítsák el az ellen-9 Pertz I. 1099. 9 Hornecki Ottokár a legmegbízhatóbb tudósító az Albrecht és Iván közt vívott csatára nézve, mint kortárs.

Next

/
Thumbnails
Contents