Századok – 1895

III. Tárcza - Önálló czikkek - Rozvány György. Czigányaink történetéhez 577. o.

578 TÁRCZA. Helyesen kétségeskedik Lehóczky Tivadar azon történelmi állítás felett, mely a czigányok megjelenését hazánkban Zsigmond király uralkodása idejére, különösen 1423-ra — a midőn a czigányok László nevü vajdája a Szepesség bérczei közt tartózkodásra királyi kiváltságos levelet nyert, — teszi. Jóval ez előtt kellett már a czigányoknak hazánkban tartózkodniok és bizonyos, a történelem által fel nem jegyzett kis érdemet szerezniök arra nézve, hogy a király kiváltságos levelével letelepíttessenek. E tárgyhoz kapcsoltan kifejteni megkisérlem : honnan vélem a »czigány« elnevezést keletkezettnek? A czigány, a saját anyanyelvén, soha és seholsem nevezte magát czigánynak ; hanem általánosan a férfit rom, a nőt nőnemben, romni-nak. Es mégis a czigány név, kevés változtatással, lett reájuk népi elnevezésül alkalmazva Európa legtöbb országában ! így nevezi őket a német, Zigeuner, — a török Tsinganek, — az oláh Ciganu, — a magyar Czigán, — az olasz Zingaro és Zingano^ a litváni Cigonas, sjjanyol Zincalo-nak. Azon nyomot követve, melyen az élő görög nyelv segítségével általánosan, sőt hivatalosan is használt idegennek látszó magyar szónak megfejtésére jöttem, például a sok közöl : az erdélyben 1848 előtt a megyei szolgabiró elnevezésére használt »duló« nem magyar értelemben vett dulót, hanem görög értelemben vett öovloi-1 — szolgát, az az, király vagy fejedelem szolgáját jelenti : innen a magyarországi megyékben máig is használt magyaros elnevezés, a biró, mint illendőbb czím, hozzátételével szolgabiró. — Erdélyben azon székelyeket, kik a papoknak járó terménybeli dézsmát, a gabona kepék (kereszt, kalangya) után pénzben fizetik meg, »oszporás«-nak nevezik máiglan is. Ez a szó a görög «(7>Tp«-tól, mely pénzt jelent, vétetett. A török is az asper szót — a pénz a görögöktől vette. -— A dikasztérium szó azonos a görög 8R/.(X6T)}Qiov-nu\, mely törvényszéket jelent. Innen S. rrptorox/l//TOV — első biróság, — 8. t/./.)j]TOV — felebbezési biróság, —-8. dviorarov = legfelsőbb biróság, — 8. d/.vqojriy.ór — semmitő biróság, — 8. TTokepr/.óv — hadi törvényszék stb. Visszatérvén a czigán, vagy czigány elnevezésre, ehhez közelítőleges szót a régi-görög szótárakban nem találtam ; de igenis a Kind Theodor által (Lipcse 1841) kiadott új-görög szótárban ezeket : Zyyiomo = üldözök, kergetek, — Zyyo)= üldöző, kergető, — Zgyioya = üldözés, kergetés, — hozzáteszem a magam kis nyelivsmerete szerint : ZyyMVioTÔç = üldözött, kergetett. Ez a szó Zyyowoj, nagyon öszhangzik a czigány szóval és