Századok – 1895
II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Dr. Demkó Kálmán. A magyar orvosi rend történetei. Ism. Á–y. 575. o.
•575 TÖRTÉNETI IRODALOM. hibás olvasás is akad elég (pl. dictum dierum helyett, Astra Antra h., Duo Domino h., Gaudes gaudenti: Gaudens gaudebo h., tanque tamquam h. stb.) A Proprium de Sanctis szakasznál elmondja a szerző kivonatosan a magyar szentek ismeretes legendáit. Jó kísérlet az ismertetésben az az összehasonlítás, mely a két kötetes melki és az egy kötetes pannonhalmi breviárium különbségeit érinti. De nem kisérem végig e helyütt is a szerzőt az egész könyvészeti leíráson keresztül. Számomra jó alkalom volt ez megismerkednem a pannonhalmi 1519-ki példánynyal s összevetnem az 1612-ben általánosan kötelezővé tett benczés breviáriummal, a mi meggyőzött arról, hogy ez utóbbi a régi melki-pannonhalmi breviáriumnak alig változtatott, javított, technikailag is csak kevéssé egyszerűsített alakja. Ha a szerző ezen szempontot figyelembe veszi, a könyvészeti adatok közlésében egyszerűbben járhatott volna el. Valóban ritka érdeklődése, gyűjtőkedve iránt azonban teljes elismeréssel kell adóznia mindenkinek, a ki tudja, hogy a könyvészeti fejlődés jó megírásához első és legszükségesebb kellék a jó forrásgyűjtemény. Páth úr pedig nagy gonddal, sok utánjárással igen értékes forrásokat gyűjtött össze, s nagy érdeme, bogy e gyűjteményére fölhívta a szakértők figyelmét. I )R. ERDÉLYI LÁSZLÓ. A magyar orvosi rend története, tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig. írta Dr. Demkó Kálmán. Budapest, 1894. Hazai művelődéstörténetünk egy eddig jóformán egészen elhanyagolt ágát mutatja be szerző előttünk fekvő könyvében. A magyar gyógyászokról, s a magyar orvosokról összefoglaló, lelkiismeretesen dolgozott munkát irodalmunk eddig nem tudott felmutatni. Pedig művelődéstörténetünknek, különösen a XVI. és XVII. századbelinek, kétségkívül igen fontos részét teszi a gyógyászati intézmények története. Demkó feladatát nagy ügyességgel oldotta meg. Nem a magyar orvosi tudomány megírását tűzte ki czéljáúl, mert erre csak szakember képes, hanem az orvosi rend történetét írta meg, kijelölve az utat, melyen majd az orvosi tudomány fejlődésének irója fog haladhatni. Munkájában az orvosok kiképeztetésének módját, az orvosok társadalmi állását, egyes kiválóbbak életét, irodalmi működését stb. mutatja be az olvasónak. Visszamegy művében egész SZÁZADOK. 1895. VI. FÜZET. 37