Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Érdujhelyi Menyhért. Ujvidék története. Ism. Dr. Thim József. 566. o.

•568 TÖRTÉNETI IRODALOM. el. Baksafalvából Baksics lett, Révből Rivicza, Zajolból Szajlovo stb. Csarnojevics bemenekülóse után, a véle jött szerbek Újvidékre is telepedtek. Szerző itt a szerbek bemeneküléséről szól, de úgy látszik a szerb biráló bizottság negligálhatta, hogy Lipót császár és a szerb nemzet közötti megállapodásról :szól (per modum pacti), a melynek a világos czáfolata legfeljebb a chauvin Írókat érintheti kellemetlenül. 1738 és 39-ben Belgrád eleste alkalmával szerb és német kereskedők telepedtek Újvidékre ; de jöttek ide bosnyákok, görögök, örmények is. A katholikus németek, sokaczok és magyarok jobbára szórványosan költöztek be. 1702—48-ig a németek voltak többségben. A katholikus lakosok száma vagy 400 lehetett, de Belgrád eleste után 1738-ban annak német lakossága javarészt Újvidékre jött lakni. A magyarság csak 1740-től fogva kezdett lassacskán a Tisza vidéke felől bevándorolni. A 17. és 18. fejezetben a granicsárok és a megyei joghatóság leírását olvasva, két különböző hatóságnak sajátságos mellérendeltségi viszonyán akadunk meg, mely utóvégre is a polgári fél győzelmével végződött, mikor 1745-ben a szerémbácsi dunai végek feloszlattattak és 1748-ban Újvidék megkapta a szabadalom levelet és a megye első szab. kir. városává lőn. Ez alkalommal számos kiváltságot, czímert, pallosjogot kapott. A kiváltságok azonban nagyon homályosan Írattak körül, úgy hogy a város a kövezetvám miatt perbe jutott és liatárpert indított a futaki uradalom ellen. Az »Ujkor« 7. fejezetiben szerző leirja a város birtokviszonyait, a 8-ban a XVIII. századbeli piaczi árszabást, a 9-ben a városi életet, a 10-ben a keletkező ipart és kereskedelmet, a 11-ben a kulturális életet, az örményeket, a kik 1739-ben jövének Belgrádból Újvidékre, a Zemplén megyéből ide szakadt oroszokat, a kiknek nyelve azonos a Don melléki kozákokéval. Leirja továbbá az egyes felekezetek és egyházak történetét, szól a zsidókról, a tanügyről, az ipar és kereskedelemről, a czéhekről. Ezután áttér a 13. fejezetre, melyben az 1848—49. eseményeket tárgyalja. Újvidék városa fontosszerepet játszott, mert innét indult ki a mozgalom kezdete. Pcterváradot azonban annyira uralja, hogy később önálló szerepet alig játszott s története inkább a vár történetének kiegészítő részét képezi. A kulturális ujabbkori életről és intézményekről is bő forrást találunk. Szépen irja le a népiskolák fejlődését, a szerb és magyar állami polgáriskolák, a reáliskola, kereskedelmi iskola felállításának történetét. Különös érdeket ad művének a helyi sajtó és termékeinek kifogástalan ismertetése. Megje-