Századok – 1895

I. Történeti értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Mátyás király és Simon patrasi érsek. 495. o.

MÁTYÁS KIRÁLY ÉS SIMON PATRASI ÉRSEK. 497 vagy később mint esztergomi érsek, saját káptalanában javadalmat adományozott, A váradi kanonokoknak, Bunyitay Vin•ezétől nagy gonddal összeállított névsorában, hiába kerestem, De az esztergomi kanonokoknak harmincz esztendő előtt közzétett névsorában.1

) nem kis meglepetésemre, a következő följegyzést találtam : »Simon patrasi érsek, utóbb antivarii érsek, jogtudor, Esztergomban a szent Tamásról czímzett prépostság prépostja, utóbb az esztergomi káptalan olvasókanonokja 1453—1482.« Ezen feljegyzésben előttem állott az a Simon, a kivel Mátyás király levelezett, és a ki a Ferrarában tanuló Simonnal azonos nem volt. És miután megtudtam, hogy Simon, a patrasi érsek, egy ideig az antivarii érsekséget kormányozta, csak Farlati »Illyricum Sacrum« czímű nagy munkájának hetedik kötetét kellett elővennem, hogy az antivarii érsekek életrajzai között az övét föltaláljam. És az itt talált nyomok útmutatása mellett, most már a vatikáni levéltárban és nyomtatott forrásmunkákban könnyű volt további adatokat fölkutatnom, a melyeket Kollányi Ferencz múzeumi könyvtárőrnek, az -esztergomi káptalan történetírójának, szívessége is gyarapított. És míg néhány hónap előtt Simon patrasi érsekről semmit sem tudtam, most már egész életpályáját, mely sok tekintetben érdekesnek mondható, elbeszélhetem. * Farlati, Capo d'Istria város történetíróira hivatkozva, •előadja, hogy Simon az istriai Yosicli családból származott •és a Póla közelében fekvő Montona városban született ; de -egyúttal Treviso felső-olaszországi város polgára volt.2) Az bizonyos, hogy Simon kétféle nevet viselt. Néha Montonai, de többnyire Trevisói Simonnak neveztetik. Valószinű, hogy családja Montonából Trevisóba telepedett át, Simon már ebben a városban töltötte gyermekkorát, és azt hazájának tekintette. A középkornak a renaissance korában is fönntartott gyakorlatát követvén, családi nevét egészen mellőzte, és Trevisói nevet vette föl. 2) Memoria consecrationis basilicae Strigoniensis. Esztergom, 1856. 3) Illyricum Sacrum. VIII. 93. 32*