Századok – 1895

I. Történeti értekezések - RÁTH GYÖRGY: Két kassai plébános a XVI. században. - I. közl. 26. o.

RÁTH GYÖRGY. KÉT KASSAI PLÉBÁNOS A XVI. SZÁZADBAN. 39 tanácsot azon reményének kifejezése mellett, hogy a vizsgálat küldőinek állhatatosságát nem fogja csökkenteni.1

) Az ennek következtében a helyszinen megjelent királyi biztosok eljárásáról és vizsgálatuk eredményéről a rendelkezésre álló források csak gyér felvilágosítást nyújtanak. Annyit megtudunk azonban Kassa város közönségének egy utóbbi panaszos felterjesztéséből, mely Ferdinándnak Bécsben márczius 14-én délelőtt átadatott, hogy a biztosok a belső és külső tanács minden tagját külön-külön a felkelés okozóinak és a Huszár menekvése körülményeinek kipuhatolása czéljából esküre akarták kényszeríteni. Ezen intézkedés mint olyan ellen van a panasz intézve, mely a panaszlók jogait, az ország szabadságát és a törvényes szokást egyaránt sérti.2

) A szorongatott város mellett ismét felszólaltak számos jóakarói. A többi között a vele szövetségben levő négy város, a Szebenben márczius 15-én tartott együttes üléséből érdekükben újból meleg hangú kérvényt nyújtott be a neheztelő fejedelemhez. Mint itt kiemelik, nem hagyhatják el a kassaiakat mostani szomorú állapotukban, mert ezek nemcsak szomszédaik, hanem meghitt barátaik és testvéreik, — mert az amúgy is kevés számú város annyi nyomorúság közepette csak szoros összetartás mellett képes a közös veszélylyel és az uralkodóház közös ellenségeivel szembe szállani. Majd hivatkoznak saját tapasztalásukra, mely szerint üldözött társaik szintúgy mint ők maguk, mindenkor a király és főtisztjeivel szemben a hű alattvalók kötelességeit készségesen teljesítették. Vett felhívás folytán a hadsereget mindenkor embereikkel és egyéb szolgálmányokkal segítették ; szállítottak nekik élelmet, ágyúkat, golyókat, puskaport, szekereket, igavonó állatokat. Egyáltalában e tekintetben sem személyüket, sem javaikat nem kímélték. Már az esküben is, melyet a polgárság körébe felveendő személyeknek mindenek előtt le kell tenniök, ezek első sorban azt fogadják, hogy az uralkodónak hű alattvalói lesznek, országai ellen semmi gonoszat nem fognak forralni, s ha ilyenről tudomást szereznének, azt beje') Cromernek Bécsből 1561 február liavában írt levele, valamint a »Rpsponsum s c. majestatis oretenus nobis datum« felirattal ellátott, de aláírást és keletet nélkülöző irat a kassai levéltárban. Az utóbbi okiratot egész terjedelmében közölte ifj. Kemény Lajos »A Reformatio Kassán« czímű munkája oklevéltárában. 2) A keletet nélkülöző felterjesztés fogalmazványára kívül rá van vezetve: Porrecta S. C. Majestati die 14. Mártii ante prandium Viennae 1561.