Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. - közl. 397. o.

GR. WILCZEK E. MAGYAR TENGERÉSZET AZ ANJOU-KORBAN. 425 riek, a Corbáviaiak, és mintegy varázsütésre vége szakadt minden ellentállásnak ; a nagylelkű Lajos pedig kegyesen fogadta a hódolókat, és Nilipicséknek még kárpótlást is adott Knin fejében, a Czettina folyó mentén. Nem kevésbbé megijedtek a jádraiak is, és három főnemesből álló küldöttséget menesztettek a királyhoz, gazdag ajándékokkal, hogy a város hódolatát újonnan kifejezze. A király ugyan már nem fogadhatta ezen küldöttséget, minthogy másféle ügyek hirtelen viszszahívták Magyarországba ; de maga. azon tény, hogy a jádraiak önként érintkezésbe készültek lépni a magyar uralkodóval, nagyon felbőszítette ellenük a velenczei signoriát. Ez utóbbi abban hűtlenséget látván, még egyszer felhasználhatni vélte az alkalmat Jádra tökéletes leigázására, annyival is inkább, minthogy éppen akkortájt egy hallatlan gaztett, melynek Endre nápolyi király áldozatul esett, a magyar király hosszuját kihívta és más irányba terelte. Endre ugyanis 1345. szept. 18-án Aversában, hol vadászat kedvéért időzött, orozva meggyilkoltatott. még pedig éjjel, hálószobájában, Johanna királyné jelenlétében, és ennek udvaronczai által. Vájjon a királyné maga rendelte el az iszonyú büntettet, vagy legalább előleges tudomással bírt róla. ez nincsen kiderítve ; mindenesetre azonban egész magaviselete a merénylet alatt és után felette gyanús volt. A legtöbb korbeli iró és chronista bebizonyított ténynek veszi Johanna bünrészességét, és úgy fogta fel az egész akkori világ, miután a királyi pár közötti rossz viszony, Johannának férje iránti gyűlölete és megvetése, és bűnös szerelme Tarenti Lajoshoz köztudomásu volt, mely utóbbival nemsokára a gyilkosság után egybe is kelt. Lajos király a rémhir hallatára rettenetes haragra lobbant, és hosszút esküdött Johannára. Mindenek előtt követek által a pápához, mint a nápolyi királyság hübérurához fordult, azon követeléssel, hogy Johannát tegye le és állítsa biró elé, a megüresedett trónt pedig adományozza vagy neki vagy István öccsének. A pápa azonban (VI. Kelemen, a Johanna birtokát képező Avignon városában, Provenceban. székelt, és mint akkor állították, maga is a királyné bájai varázsa alatt állt) vonakodott Lajos követelésének eleget tenni és kitérő választ adott ; mire ez igazságos bosszúját saját kezébe vette, és Nápoly fegyveres erővel való meghódítását elhatározta. E czélból szövetséget kötött Bajor Lajos római császárral, Albrecht osztrák herczeggel, és leendő ipja, Luxemburgi Károly morva őrgróffal, ki nemsokára IV. Károly név alatt maga is római császár lett, és kinek Margit nevü leányával Lajos jegyben járt; még az angol király is, III. Eduard,