Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. - közl. 397. o.

418 EGERVÁRA ELESTE Dsáfer pasát és Yelli pasát, Rumili új beglerbégjét*) küldte a keresztény sereg felé. Ezeknek meg lett hagyva, hogy saját hadosztályaikon kívül még bizonyos számú spáhikat is vigyenek magukkal, de az ezek közt kiütött engedelmetlenség miatt 6 ezer embernél többet alig sikerűit összegyűjteniök. A két pasa föladata volt a keresztény hadsereg szándékáról és számáról tudósítást szerezni s vele erejének kipuhatolása czéljából megmérkőzni. A török csapatok, amint a keresztény haddal találkoztak, azonnal hősies elszántsággal összecsaptak vele, de a túlnyomó szám előtt kénytelenek voltak meghátrálni. A szultán erre nagyon megijedt, mert attól tartott, hogy a keresztények e jelentéktelen csatározást jelentékeny győzelemre fogják magyarázni és a sikertől fölbátorítva, a megfutott törököket üldözőbe fogják venni és a szultánt szőrűit helyzetében, a két magaslat közti keskeny völgyben megtámadni. Ily körülmények közt azt határozta el a szultán, hogy csak a következő napi2) holdváltozást fogja bevárni, (mert ily dolgokban, jegyzi meg Barton, igen babonások a törökök) és azonnal kimozdúl kényes helyzetéhői és a keresztény hadsereg felé fog vonulni táborával. Úgyis történt. Másnap, csütörtökön október 24-én 3

) megindúlt az egész török tábor és aznap »megtette a fele utat.« A következő napon, október 25-én déltájban4

) megpillantották az ellenséget. A vallott kudarcz miatt Velli pasa a csak öt nap előtt-reá ruházott beglerbégi rangot ismét elvesztette és Hasszán pasa lett újra Rumili beglerbégjévé kinevezve.5

) Barton szerint Hasszán pasa a szultán egyik legkitűnőbb katonája volt. 9 Barton szerint Hasszán pasa nem érdemelte meg a rangvesztést. Yelli pasa, az uj beglerbég, pedig előbb a janicsárok • agája volt. 2) Új bold azonban, lígy számítom, már október 23-án (azaz rebí ül-evvel l-én) állt be. 9 Ugyané dátumot említi Illésbázy is. 9 Egy más levél szerint 10 óra tájban. A dátum megegyezik avval,, melyet a szultán maga említ az angol királynőhöz intézett levelében (alli 3. délia Luna de Babil evei, in dí di Venere mi accampai al dirimpetto delle inimicbe trencbere.) — Ortelius szerint a szultán Maklárnál üfött tábort, de ez valószinüleg a Barton említette »fele út« végén ütött éjjeli tanya volt. B) Dsáfer pasa ez alkalommal tanúsított vitézségéről 1. dr. Komároiny első czikkét a Hadt. Közi. XX. számában.