Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. - közl. 397. o.

ÉS A KERESZTESI -CSATA 1596-BAN. 403 pedig háromszáz kereszténynek megnyúzott és szénával kitömött fejét látta zsinórokra akgatva a tudósító. Ezeket a törökök négy hónap előtt »Bosznánál« ejtették el Mahomet hasa vezérlete alatt, Mint tudjuk, a szerencsétlen Krekwitzet a császári követet a portánál, még 1593-ban Szinán pasa, a nagyvezér, az összes követségi személyzetével együtt tömlöczbe vettette. Ezeket urok halála után nemcsak hogy nem bocsátották szabadon, hanem még avval fenyegették, hogy orraik és füleik elvesztésével örökös rabszolgaságba fognak küldetni. Szerencséjiikre e fenyegetés nem valósult meg. Az öreg Szinán pasának 1596-ki április havában bekövetkezett halála után pedig az angol és franczia követek *) mindent elkövettek a portánál szabadon bocsáttatásukra s különösen Barton közbenjárására végre engedélyt nyertek a hazamenetelre, s az ő fölügyelete alatt követték a tábort Szolnokig. Innen saját dragománjának fölügyelete alatt elküldte őket Budára és onnan szeptember 23-án elindultak és más 5 fölszabadult fogoly társaikkal együtt Váczra (Towaschov), Esztergomba, stb. s elvégre Bécsbe jutottak.2) 9 Ezt VYratislaw állítja, de Barton szerint a franczia követ mindenképen akadályozta szabadon bocsáttatásukat. A franczia követ Francois Savary, Seigneur de Brèves, volt. Életrajzi adatokat közölnek róla a Notices et extraits. VII. köt. 2 patrie pp. 50. et seq. Bartonnak nagy ellensége volt ő. 9 A Konstantinápolyban fölszabadított foglyok számát Istvánfi tévedésből 18-ra. lllésházy 20-ra teszi. Barton szerint 22-en vagy 23-an voltak. Ezenkívül Krekwitznek még 5 (más helyen azt állítja, hogy hatan voltak) emberét bocsátotta szabadon a szultán, kiket a törökök Budán tartottak fogságban. A szerencsétlenül járt követség történetét, a foglyok szenvedéseit a gályarabságban, fölszabadulásukat, s visszatértüket hazájokba számos veszély után érdekesen leírta cseh nyelven 1599-ben Wratislaw báró, a követség egyik tagja. Munkája 1777-ig kéziratban maradt, amely évben első kiadása Prágában jelent meg nyomtatásban. Ezt követte egy német kiadás Lipcsében 1786-ban (a franczia Hammerben közölt dátum, 1586. sajtóhiba), mely azonban állítólag számos oly dolgot tartalmaz, mely nincs meg az eredeti cseh kiadásban. Czíme Des Freiherrn von Wratislaiv merkwürdige Gesandtschaftsreise.... So gut(? !) als aus dem Englischen übersetzt. Ezen állítólagos angol kiadás nincs meg a British Muzeum könyvtárában. Ujabban angolra lefordította A. H. Wratislaw és 1 862-ben jelent meg. — A követség történetét megírta azonkívül még Seidel Ferencz, a követség gyógyszerésze is, kinek munkája 1711-ben Görlitzben jelent meg ily czímen : Denkicürdige Gesandtschafft an die ottomannische Pforte. Mindkét munka igen érdekes olvasmány. — A fog-