Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. - közl. 397. o.

398 EGERVÁRA ELESTE pedig maga Barton bevallja, bogy előadása zilált, mert nem volt ideje vagy alkalmatossága az eseményeket jobban leírnia,1) nem fordítottam le egyszerűen leveleit, hanem újra megírtam a hadjárat történetét kellő cbronologiai rendben, beleszőve a többi megnevezett forrásban található érdekesebb részleteket.2

) Az elbeszélés könnyebb megértésére legyen szabad e lielyen Eger várát röviden leírnom.3

) John Sanderson (a követ helyettese) ugyanahhoz. »Pera nov. 13.« 1596. Ez kivonatot közöl Bartonnak egy (Eger alatt okt. 5-éről kelt) leveléből, mely nyomtatásban is megjelent Purchasnál. Purchas azonkívül még két levelet közöl Pilgrimes czímű gyűjteményének 2-dik kötetében (London, 1625.) pp. 1354 et seq. u. m.: »The Journey of Edward Barton written by Sir Thomas Glover, then Secretarie to the Ambassador« és »Barton to Master Sandy the English Consul at Aleppo, from Agria.« Ez utóbbi kelet nélkül. E két tudósítás eredetijét nem találtam meg a Record Office-ban. Valamennyi e jegyzetben adott dátum ó styl szerint értendő. Elbeszélésemben azonban mindig az ríj naptárt használom, J) Egy későbbi levelében (jan. 20. 1596., ó-styl) azt írja, liogy embere, ki vele volt a magyarországi hadjáratban, nemsokára Angliába indúl s majd kijavítja a fogalmazvány pongyolaságát (the roughness of the first draft) és élő szóval bővebb részleteket fog közölni. 2) Az olvasó csakhamar észre fogja venni azt, hogy elbeszélésem több lényeges pontban eltér Szederkényi Nándorétól (Heves vármegye története II. köt. 35. fej.), ki úgy látszik még a kezeügyében levő forrásokat sem használta föl kellően. Fölhívom az olvasó figyelmét arra a körülményre is, hogy a szerző az ostrom elbeszélésénél (290—296 11.) egyetlen egy forrást sem idéz. Az Illésháziból vett idézethez adott kommentárja pedig csak félrevezeti az olvasót, mert a »Kerska« nevű cseh hadnagy nem Kinski, hanem Terska (azaz Terzki) volt és az > alsó vár« alatt a külső vagyis az ó-vár értendő és nem a város. 8) Szederkényi (a 291. lapon) közli Egernek valami régi metszet után készült látképét, forrás megnevezése nélkül és ily czím alatt »Egervára 15 88«-ban. A város maga lángokba van borúivá. Az előtérben látható 3 szál ágyú közül kettő köpi a füstöt. Ugyancsak az előtérben láthatni egynehány török sátort ; tehát valami török ostromot ábrázol a kép. De Szederkényi könyve ily eseményekről 1588-ban mitsem tud. Miután Egerben nem jártam, nem tudom, liogy mily hűséggel ábrázolja a kép a várat. Modern felvétel alapján készült alaprajz sincs adva s azért az olyanféle kifejezések az ostromleírásánál, mint pl. »a mai rózsa-utcza végén«, »a mostani Martonfty-féle szőlő tetejéről« teljesen érthetetlenek az Egert nem ismerő olvasó közönség előtt. Egyről azonban máris meggyőződtem, liogy t. i. ha a kép hű és Szamosközinek is igaza van, hogy a vár »két oldalról a hegy felől könnyen, akár lovassággal is megközelíthető« volt, úgy a XVI. század végén a lovasság pegazusokon nyargalt, mert különben Eger vára »megközelítésénél« minden egyes vakmerő lovas menthetlenűl Mettus Curtius sanyarú sorsára jutott volna a Szederkényi közölte képen látható óriási mélységű várárok fenekén. A képen apró számok is láthatók, de a megfelelő magyarázó szöveget hiába kerestem a könyvben. Az ily módon írt könyvről írják a német tudósok fitymá-Jólag, hogy »blos eine Zusammenstoppelung von Urkunden.«