Századok – 1895

III. Tárcza - Állandó rovatok - Vegyes közlések - 388. o.

TÁRCZA. 389 Jancsó Benedek egy különben is ismert író alaposan és tüzetesen tanulmányozta tárgyát s egy minden tekintetbe kitíinő munkát írt. Munkája bevezetésében a kérdés történelmi és politikai oldalát ecseteli. Azután a hazai románság culturalis és társadalmi viszonyait festi az uniót megelőző korban. Majd előadván az unió történetét, azt a hatást vizsgálja, a mit ez a nevezetes esemény arra vonatkozóan tett, hogy a románságban a nemzetiségi öntudat lassanként felébredjen és politikai aspirácziók keletkezzenek. Majd e század harminczas-negyvenes éveinek gyorsan fejlődő román nemzetiségi mozgalmait ismerteti sok új adattal, mint az 1848—49-iki román forradalmi mozgalmaknak előkészítő iskoláját. Az 1848 9-iki román forradalmi mozgalmaknak nem külső, de belső történelmét festi, rámutatván minden egyes esetben a vezérlő eszmékre és a cselekvő személyek benső érzelmi világára. E forradalmi mozgalomnak lényegét a maga valóságában még idáig senki sem tárta fel oly mélyen, mint szerző e művében. Teljesen új, mit a szerző az oláhországi emigránsoktól kezdeményezett román-magyar békealkudozásokról és tervezett szövetségről mond el a X—XII. fejezetekben. A világosi katasztrófa félbeszakítja ez alkudozásokat, de a szerző e katasztrófa után is felkeresi az elejtett fonalszálakat és a XIII—XVII. fejezetekben megirja a magyar és román emigráczionalis érintkezések történetét. ÁVodianer F. ur valóban szolgálatot tett a magyar közönségnek e munka kiadásával, melyre mi még vissza fogunk térni. A több mint 30 ives nagy munkának ára 2 frt 50 kr. — ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGE 1894. évi 131. sz. a. kelt végzése szerint a vármegye történetét megiratni elhatározta s arra pályázatot hirdetett. A pályázati feltételek szerint a mű a milleniumi ünnepélyre lenne elkészitendő, s három részre oszlanék. Az első részben megirandó lenne a vármegye területi felosztása azon keret szerint, melyet társulatunk a monographiák szerkezetére nézve megállapított. A második rész a vármegye történetét adná a legrégibb időktől a legújabb korig oknyomozó alakban feldolgozva. A harmadik rész a vármegye nemesi családjainak történetét és a levéltárban őrzött nemesi adomány- és czimer-levelek ismertetését tartalmazná. E rész tartalmazná még a vármegye főispánjainak és alispánjainak idő szerinti felsorolását is. Ez utóbbi rész megírását Csorna József vállalta magára, míg az első két rész megírása czéljából a tárgyalások az erre felkért szakférfiakkal még folyamatban vannak. — NÉMETHY LAJOS társulatunk igazgató választmányi tagja : Series parocliorum et parochiarum Archi-Dioecesis Strigon. czím alatt hatalmas kötetet adott ki, mely történetírásunk becses adalékát képezi. Még b. e. Simor János hg.-primás határozta volt el,