Századok – 1895

I. Történeti értekezések - RÁTH GYÖRGY: Két kassai plébános a XVI. században. - I. közl. 26. o.

•34 RÁTH GYÖRGY. visszanyerje előbbi szabadságát Krisztus tiszta evangéliumának hirdetésére és a szentségek kiszolgáltatására : folyamodásuk minden sora világosan mutatja törhetetlen ragaszkodásukat a protestáns hithez. Majd lelkesedve báláikodnak a fölött, hogy Miksa az igazságot, illetve a tiszta bitet, mint mondják, szintén felismerte és vallja. Egyébként tekintetbe vétetni kérik a királyi családnak különböző helyeken és időben súlyos veszélyek között tett hűséges szolgálataikat, melyeket végső lehelletükig jövőre is teljesíteni akarnak. Arra az esetre azonban, lia kívánságuknak elég nem tétetnék, némikép fenyegetőleg utalnak az ebből a császári házra, és a szerencsétlen hazára báramolható veszélyekre.1) Minden erőlködések hajótörést szenvedtek Oláh Miklós esztergomi érsek és Yerancsics befolyásán. Ferdinánd még október 21. és 25-én Oláh ellenjegyzésével kiadott leirataiban kijelentette, hogy Huszár elfogatása a fentebb már említett okokból császári és királyi hivatásából folyó parancsára történt. Súlyos neheztelésének terhe alatt meghagyja tehát Kassa városának, bogy a fogoly eretnek s egyáltalában a vallás ügyébe, mely hozzájuk semmikép sem tartozik, be ne avatkozzék, hanem Zay rendeleteinek vesse alá magát.2) Sem a többoldalú későbbi kérvényeknek, sem Miksa pártfogásának nem sikerült a királyi parancs módosítását kieszközölni, úgy hogy az utóbbi maga czélszerűnek találta a várost a küldöttjének adott szóbeli válaszában Verancsicshoz utasítani.3

) Ü Magóchy Gáspárnak Kassáról 1560 deczember 14-én, és a magyar katonaságnak deczember 15-én »Simon Forgacz, Mathias Szenniesi, Joant nés Horwat, Franciscus Kalnassi, et ceteri sacrae romanae caesareae majestatis praesidiarii milites Cassovienses« aláírással ellátott latin felterjesztései Miksához a bécsi cs. és kir. Haus-. Hoff- und Staatsarchiv-ban. Ferényinek a sárospataki várból 1560 deczember 10-én Ferdinándhoz intézett latin felterjesztése másolatban a kassai levéltárban. 2) Az első' kir. leirat későbben kelt ugyan mint Kassának október 13-iki felterjesztése, de annak felérkezte előtt adatott ki. Erre válasz a második leirat, melyre rá van vezetve : Cito, cito, citissime, cito, cito. Azt a kir. kanczellária postán expediálván, a kassaiak küldöttje, ki e felől nem volt értesítve, még azután is várakozóiag Bécsbe maradt, s ez csak utóbb kapta a leirat másolatát kézhez, a miről Lászti János királyi titkár a várost október 31-én külön is értesítette. Innen is látszik, mily fontosságot tulajdonítottak alólról és felülről az ügynek. 3) Miksa a kassaiakhoz november 4-én írt s a városi levéltárban található válaszában hivatkozik a küldöttükkel közlöttekre, a város pedig a hozzá deczember 14-én intézett, és a bécsi titkos levéltárban eredetiben meglevő ujabbi német felterjesztésében, mely nem egészen pontos másolatban Yerancsics összes munkái közé is fel van véve, jelenti, bogy a küldöttje utján vett utasításához képest követeket menesztett Verancsicshoz.