Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Pázmány Péter összes munkái. Ism. Dedek Crescens Lajos. 358. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 361 fásáról szólott, hiányoznak. Maga a másolat tiszta és olvasható irás ugyan, de számos lacunát és hibát tartalmaz, világos bizonyítékául annak, hogy Pázmánynak nem volt már ideje a másolatot az eredeti kézirattal egybevetni, a másoló rossz olvasását kiigazítani. Az előttünk fekvő kiadásban, bár az eredeti kézirat elveszett, a másolás hibáit csaknem mind kijavította Bognár István tanár, a ki a munka sajtó alá való rendezésével volt megbízva. Ott a hol idézetekről volt szó, az idézett művek Pázmánykori kiadásaiból, ott hol az értelemről, a scholastikus bölcselet szoros szabályaiból alkotta meg javításait s azokat a változatlanul közölt kézirati szöveghez adott jegyzetekben tette közzé. Igaz elismeréssel kell adóznunk ezért Bognárnak, a ki ezen idegfeszítő, rendkívül nagy tájékozottságot, alapos tudást, türelmet és odaadást igénylő munkát, mesteri kézzel oldatta meg. Pázmány » Dialecticá«-ja Vasquez és Suarez modorában van irva. Bevezetésül a logica és dialectica kérdéseit, azután az universaliákat tárgyalja ; kommentálja a praedicamentumokat, Perihermenias könyveit, Aristoteles analyticáját stb. Kiemelendő azonban, hogy mindezen tárgyalásokban és kommentálásokban gyakran oly meglepő fordulatokra, annyi eredeti és önnálló felfogásra találunk, hogy Pázmány e »Dialectica«-ja. a bölcseleti gondolkodástan történelmébe, kétségtelenül egy egészen xíj, eddig kellőleg nem méltányolt fejezetet fog beilleszteni. A magyar sorozat első kötete Pázmány három, nyomtatásban megjelent, művét tartalmazza. Elsőnek a kötetben azt a Feleletet olvassuk, a melyet Pázmány a nyitrai tudós főpapnak, Forgách Ferencznek ösztönzésére, Magyari István könyvére adott. Bevezetésül Rapaics Rajmoncl, a kinek ezen rész sajtó alá való rendezését köszönjük, rövid, de igen magvas bibliographikus értekezést nyújt. Ebben pontosan egybeállítja azon adatokat, a melyek Magyari Istvánra vonatkozólag fenmaradtak, rövid kivonatban közli Magyari könyvének tartalmát és elmondja a Felelet létrejöttének érdekes történetét. Magyari életének sorsáról kevés feljegyzés maradt. Születése helyét ós idejét nem ismerjük.1

) Kétségtelen csak az, 9 Pázmány ugyan, egy másik művében, Magyarinak a katonai életre vonatkozó tanácsait gúnyolván, azt mondja, hogy : >M. — gyermekségétől fogva Szamosfalván a taligakenéshez értett többet, hogysem a vitézlő főemberek tisztihez«, a miből újabban egyesek M.-t a Kolozsvár mellett fekvő Szamosfalva szülöttjének, sőt talyigásnak vélik. Rapaics a gúnyos megjegyzést a maga érdeme szerint itéli meg s azt egyszerűen gúnynak, nem pedig történelmi értékkel birú adatnak minősíti, a mit a komoly