Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Illicini Péter. I. és II. bef. közl. - 342. o.

KOLLÁNYI FERENCZ. ILLICINI PÉTER. 343 Erzsébet e feltételt nem teljesítette, mert férjét ily nyilatkozat vétele nélkül lielyezte örökségének birtokába. Ezen kiviil felhozta ellene, hogy Bajmócz várát, a melyet a végrendelkező János testvérére hagyott, nem akarta ennek átengedni. Ugyanígy tesz Vámosvárával, a mely Györgyöt illetné meg. Hogy atyjának és annak első nejének még most sem állíttatta fel azt a síremléket, amely a végrendeletben megkívántatik. Hogy jobbágyait sanyargatja, holott atyja végrendelkezésében világosan meghagyta neki, hogy ezeknek jogait fenntartsa, esetleges káraikat megtérítse. Mindezek folytán arra kéri a megbízóitól nyert meghatalmazás alapján a biróságot, liogy ítéletével Erzsébetet, az őt törvényesen megillető köteles rész kivételével, minden az apjától örökölt ingó és ingatlan vagyonától fossza meg. A per a folyamatba tett bizonyítások, tanúkihallgatások miatt sokáig húzódott, és mindkét részről a lehető legnagyobb kíméletlenséggel és elkeseredéssel folyt. Illicini e tekintetben valóságosan remekelt. A többi között pl. egyik periratában azzal vádolta Erzsébetet —akkor már gr. Salmis Gyulánét — hogy atyja akaratát kijátszandó, hamis szándékkal végrendeletet írt. Egy más alkalommal pedig a bíróság előtt vakmerő hazudozásnak nyilvánította a grófné összes állításait.1) Sőt annyira ment, hogy a nőt anyai szeretetében, a férfit családja becsületének őrzésében támadta meg azon rágalmakban, a melyeket felőlük úton-útfélen terjesztett. E szemérmetlen bátorsággal hirdetett vádak később —-1568-ban — feljelentés alakjában az esztergomi szentszék elé kerülvén, az itt eszközölt tanúvallomások alapján módunkban van azokat apróra elmondani. A bíróság a megidézett tanuk elé két kérdést tett, liogy azok arra eskü alatt válaszoljanak. Az egyik az volt, hogy van-e tudomása tanúnak saját tapasztalása alapján arról, hogy doktor Illicini Péter nem átallotta nyíltan, többek jelenlétében azt állítani, liogy az a leányka, a kit a világ gróf Salmis Gyula és Thurzó Erzsébet gyermekének tart, voltaképpen egy molnár családjából származik, akit csak úgy helyeztek csecsemő korában a grófné mellé az emberek megtévesztésére. A másik kérdés pedig úgy hangzott, liogy igaz-e az. miszerint a doktor mások előtt nem egyszer orgyilkosságról vádolta a grófot? Az első tanú Salatei József doktor vqlt, a ki a következőképpen vallott : egy alkalommal a vikáriusnál járván 9 Országos Levéltár. Rajcsányi-féle kéziratok 84. kötete.