Századok – 1895

I. Történeti értekezések - RÁTH GYÖRGY: Két kassai plébános a XVI. században. - IV. közl. 329. o.

KÉT KASSAI PLÉBÁNOS A XVI. SZÁZADBAN. 331 Még plébánossága alatt Károlyi András magyar pap is vizsgálat alá keriilt, mivel a szószékről Krisztus két természetének egyesülése kérdésében kálvini irányban tanított. E tekintetben sikerült őt az 1578. évi deczember hó 27-én tartott tanácsülésben az ágostai evangelikus egyház tanával megegyező Írásbeli hitvallás kiállítására rábírni. Ezen sajátkezűlcg írt és aláírt okirat tartalma szerint kiállítója hiszi és vallja, hogy az isten fia az emberi természetet elválaszthatatlan egyesülés mellett vette fel. s felszállott az égbe, vagyis az atyjával egyenlő fennséggel és mindenhatósággal kormányoz, hogy továbbá az isteni természet az emberivel oly örökös frigygyei van összekapcsolva, mikép az isteni természettel együtt az emberi természet is valósággal és lényegileg mindenütt jelen van. Eme lépés a lelkiismeretes de beteges x

) és félénk természetű férfiúnak nagy lelki küzdelmébe kerülhetett, mert a kassai levéltárban őrzött eredeti iraton észlelhető javítás és a betűk egyenetlen volta nyilván tanúsítják Írójának erős felindulását.2

) Egyébiránt Károlyinak ez az önmegtagadása, mely neki folytonos lelki furdalásokat okozott, mit sem használt. Sem azzal, sem az 1574-iki zsinatban való részvétével, és az öt városi hitvallás aláírásával nem tudta többé elöljáróságát teljesen megnyugtatni. Sőt még inkább megharagította ama lépéseivel, melyekkel a Fröhlich plébánossága alatt kibocsátott utasítás megváltoztatása mellett az urvacsorának a magyarok részére a kis templomban való kiszolgáltatását szorgalmazta, s az ostyának kenyérrel pótlását megkísérelte.3) Viszont az utóbbi irányban különben sikertelenül tett kísérlete, valamint egyes hívei személyes érdekében történt erélyes közbenjárása daczára.4

) a magyarság bizalmát elvesztette. Ű Sok nyomorúságát és betegségét Károlyi felemlíti utóbb ismertetendő munkája előszavában; továbbá az 1577. január 25-iki tanácsülési jegyzőkönyvben olvassuk : Der ungarische praedicant, Andreas Caroli hat sich diesen tag gen Misle ynss Wyldebad als ein Krancker füren lasen. 2) Az iraton kivül más kézzel rá van vezetve : Confessio Andreáé Caroli hungarici concionatoris die 29. decembris scripta anno 1578 ; szövege pedig így kezdődik: Die 29. decembris, anno 1578. scripsit coram senatu sua manu. Ego corde er . . . Itt abbahagyja a hibásan megkezdett tételt s újra írja ilykép : Ego Andreas Carolyi, certo corde credo stb. 3) Ez utóbbi körülmény kitűnik a később ismertetendő vizsgálati jegyzőkönyvből. 4) Például szóval és írásban megkeresi a tanácsot, hogy egy szerinte igazságtalanul paráznaság vádja folytán vizsgálati fogságba került nőt kezesség mellett szabadon bocsássa. Tört. Tár 1892. 188., 189. 1.