Századok – 1895

I. Történeti értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Szent István király kanonizácziója. - II. bef. közl. 318. o.

.SZENT ISTVÁN KIRÁLY KANONIZÁCZIÓJA. 327 fásnak még okát is adja. A böjtöt pedig és imádságot azért rendelteti el, bogy Isten csodajelek által jelentse ki a király szentségét. (Font. I. 62 — 63 11.) A kisebb legenda írója ellenkezőleg azt állítja, hogy a püspökök és apátok azért rendelik el a böjtöt, mert isten csudajelekkel dicsőíti a szent királyt sirjában. »Sanctitatem eius signis testantibus. « Az álarczos Hartviknak jobban tetszett a XII-dik század második felében készült nagyobb legenda előadása. (Lásd Font. I. 164—170.) A kisebbikből más egyebet szedegetett, ezt mellőzte ; mi ezen compilátor III. Sándor pápa után eső késő korára mutat. íme néhány idézet a szentté avatással egykorú Írókból. 1. Hugo Flavigny-i apát, ki 1102-ben végezi munkáját. »Stepbanus ungroruni rex imminente vocationis suae tempore ad coelestia evocatus, nunc in ecclesia qua requiescit humatus, miraculis claret egregius.« (Pertz SS. VIII. 392.) 2. Szigebert Gemblours-i szerzetes -J- 1112. »Gisla nupta ungarorum regi, qui in baptismate Stephanus vocatus est, cuius mérita per ungariam multa miraculorum gloria commendat.« (Pertz SS. VI. 354.) 3. Freisiugi Ottó püspök határozottan tagadja a római egyetemes kanonizácziót. »Hunc Stephanum ungari velut principium fidei suae inter sanctos colendum dignum ducunt.« (Pertz SS. XX. 241.) Mi annyit tesz, liogy csak a magyarok tartják őt szentnek, nem a római curia, sem maga a szerző, sem a többi keresztények. 4. Aurachi Fkkehárd is, ki 1125-ig viszi krónikáját, tudomással bir a királyunk sírjánál történt csodákról, nem szól a felemeltetésről. »Stepbanus religiosus deoque devotus, in executione bonorum operum permansit, quod divina pietas post mortem ejus evidentibus indiciis ad sepulturam eius factis signorum miraculis demonstravit.« (Pertz SS. VI. 192.) 5. Leo Marsicanus a Casinoi krónikában. »Circa hoc tempus (1037.) sanctae memoriae Stepbanus ungariae rex, qui gente sua ad Christi fidem conversa multis post mortem miraculis daruit, auream crucem valde pulcram patri Benedicto direxit.« (Pertz SS. VIII. 674.) 6. A lengyel krónika első szerzője, ki 1113-ban végezi munkáját. »Iter peregrinationis ad S. Egidium sanctumque regem Stepbanum — summa devotione consumavit.« (Pertz, SS. IX. 476.) A pápai bullákat lajstromozni szokták. VII. Gergely bullájáról saját biborosai II. Orbán és II. Páskális nem tudnak semmit, de utódaik sem tudnak arról 100 éven át semmit.