Századok – 1895

IV. Hivatalos értesítő - Felhívás tagtársak lakhelyére vonatkozólag - 300. o.

MAGYAR TENGERÉSZET AZ ANJOU-KORBAN. 311 a Brebíri pártot még oly hatalmasnak találta az egész tengermelléken és annyi cselszövésnek lett kitéve, hogy Spalatóban való rövid időzése után jónak látta visszatérni Magyarországba és a zavargó vidéket újra magára hagyni. Külömben a Brebíriek hatalma is ezentúl hamar lejárta magát; veszedelmes vetélytársa támadt egy más főúr, Nilipich czetinyei gróf személyéhen, ki Györgyöt maga szakállára megtámadta, legyőzte és Tiepoló barátjával együtt fogságba ejtette; György ugyan nemsokára kiszabadúlt fogságából, tekintélye azonban nagy csorbát szenvedett volt és nem nyerte többé vissza előbbi polczát : a Brebíriek helyébe pedig Nilipich lépett, mint Dalniátia legelső főura. Jobb viszonyok azonban most se állottak he a végletig zaklatott tengervidéken; Nilipich is keveset törődött a királylyal. és brebíri módon folytatta a garázdálkodást. Az általános zavar tetőpontra hágott, a királyi hatalom és tekintély maga compromittáltnak látszott. Az 1325-ben újonnan kinevezett bán Ákos Mihály, úgy járt mint elődje Kont Miklós; Frangepáni Frigyes gróf és Kotromanovics István bosniai bán segítségével ugyan szerencsésen bejutott egész Jadráig, hol tisztelettel fogadtatott; de »videns quod non possit habere suum intentum de castris Croatian, abiit in Ungariam;« tehát ő is csakhamar belefáradt a lehetetlennek látszó feladatba, hogy a tengervidéken rendet csináljon. Es utoljára még a király maga is belefáradt, legalább egy jó ideig a dalmát ügyekkel egyáltalán nem foglalkozott ; még bán se lett többé kinevezve a tengervidék számára, vagy legalább ezen tisztséget tényleg nem viselte. Magyarország belrendezése, a lengyel, cseh és osztrák ügyekbe való beayatkozása, a Zách-féle merénylet, a havasalföldi hadjárat Bassarah ellen sat. annyira lekötötték Róbert Károly figyelmét és tetterejét más irányokban, hogy a tengervidéket egy pár évig teljesen elvesztette szem elől és ezen pár év elegendő volt arra, hogy a magára hagyott ország apránként kicsússzon kezébők Fárasztó és háladatlan dolog volna a dalmát ügyeket tovább részletezni, a főurak és városok tarkán változó szövetségeit és harczait, kölcsönös pusztításait, kicsinyes érdekeit és törpe erőfeszítéseit ecsetelni ; elég az hozzá, az összetartó kapocs, melyet a, magyar fenhatóság képviselt, végkép meglazult és szétmált. És míg a főurak egymásközötti liarczai az ország belsejét feldúlták, addig a partvárosok egyenkint és egymásután, megrestelvén a folytonos és czéltalan zaklatást, a régi ellenfélnél Velenczénél kerestek menedéket, mely szívesen igért segítséget a Brebíriek, Corbáviaiak, Czettinyeiek stb. túlkapásai ellen. így történhetett.