Századok – 1895

IV. Hivatalos értesítő - Felhívás tagtársak lakhelyére vonatkozólag - 300. o.

MAGYAK TENGERÉSZET AZ ANJOU-KORBAN. 303 dynasztiák bírták e tartományok legnagyobb részét, és meg­mászhatatlan sziklaváraikban tetszésük szerint vagy engedel­meskedtek a királynak, vagy nem engedelmeskedtek ; a kirá­lyi Helytartónak vagy bán-nak, ba csak nem e családokból volt, vajmi kevés szerepe jutott a kormányzásban, annál keve­sebb. minthogy többnyire csak rövid időtartamra lett kine­vezve, és így nem is ért rá tekintélyét a daczos főurakkal fegyveres erővel megéreztetni. Ahhoz még a király se követett állandó rendszert a bánok kinevezésében, minthogy hol Hor-4 át-, Sziavon-, Dalmát- és Bosnyákországnak külön-külön adott egy-egy bánt, hol több ilyen méltóságot egy személyben összepontosított, liol pedig egy tartományba több bánt neve­zett ki egyszerre, ez által zavart és illetékességi conflictust idézvén elő. De még az egyes tartományok egymásközötti határaik se voltak pontosan meghatározva ; e határok kapcso­latban a nagy urak erősszakoskodásaival és folytonos egymás­közötti harczaival, úgyszólván évenkint változtak és hozzájá­rultak az általános zavar öregbítéséhez. Nem csuda, ha ily viszonyok között Róbert Károly se tudott azonnal rendet csinálni. Nem szabad elfelejteni, liogy az országbajövetelekor még gyermek volt, ki a brebiri grófok altalma és természetesen befolyása alatt is állt ; liogy liozzá szokott bosszú tengermelléki időzése alatt az ottani viszonyokat a Bribiriek szemével nézni, annyival is inkább, minthogy ez utóbbiak hűsége csakugyan mindig kifogástalan maradt hozzá ; és hogy a saját érdekeit azonosoknak tanulta ismerni a Brebiriek érdekeivel. A mellett tagadhatatlan, hogy Róbert Károly csakugyan nagy hálával tartozott e hatalmas családnak ; Pál gróf és testvére György, a mint láttuk, ernyedetlenül működtek a fiatal király érdekében (őt több éven át megven­dégelték váraikban, megkoronáztatták Zágrábban, elismertet­ték a partvárosokban, elkísérték magyarországi hadjárataiban), azonkívül Pál gróf az elpártolt Bosniának jó részét is vissza­hódította fegyveres erővel a magyar koronának. Róbert Károly végleges győzelme nagyrészt a Brebiriek érdeme volt, és akkora érdemet kellett megfelelően jutalmazni. Tette is Róbert Károly, a mennyiben Brebiri Pál grófot és annak harmadik fiát. Mladént, (ki azonban össze nem tévesztendő az elébb említett Brebiri Mladén, Spalato parancsnokával,) Hor­vát- és Bosnyákország bánjává nevezte ki, egyidejűleg az eddig Pál által viselt szlavóniai bánságot két magyarországi hívének, dános és Henrik güssingi grófnak adományozván. Azonkivül a király, mikor 1309 óta székhelyét állandóan Magyarországba helyezte át, a Brebirieknek korlátlan telj-

Next

/
Thumbnails
Contents