Századok – 1895

III. Tárcza - Állandó rovatok - Vegyes közlések - 289. o.

TÁRCZA. 293 czim alatt. E czim alatt három értekezést nyújt a felsőmagyarországi jog és városok történetéhez. Az elsőben, mely »Analekten aus dem Kaschauer Stadtarchiv« czimet visel, nyolez oklevelet commentât Kassa levéltárából. Ezek közöl kettő Griska idejéből való s az 1444 és 1449. évek eseményeire érdekes világot vet. A Mátyás korából származó bárom következő oklevél, — 1475, 1482, 1483-ból — főleg a kassai czéhek történetére bír fontossággal. A három utolsó oklevél a II. Ulászló és testvére Albert közti viszályokat, s ezeknek következményeit Kassa iránt világítja me£(. A második: »Zur Geschichte der kőnigl. Freistad Zehen« ez. értekezés a sárosmegyei Kis-Szeben város történetével foglalkozik a XIV — XVIII. századokban. Végre a harmadik értekezés »Zwei deutsche Eechtshandscliriften« két jogi könyvet ismertet, u. m. egy 1559-ből származót, melynek első fele a szepesi jog fiatalabb tvpusát adja, mig másik fele a szász tartományi vagy vidéki szokásjog feldolgozását adja. A másik kézirat, melyről szól Raimundi nagyszombati bírónak »Der líergstetter geschribne Recht und Freystetter geschribne Recht« cz. munkája, melyben a szerző biró a szabad királyi városok ás főleg a nyugoti magyar bányavárosok jogáról szól. A kézirat a XVI. század vége. vagy a XVII. sz. elejéről származik. Szerzőjéről Raimundiról Krones bővebb felvilágosítást nem ad. — GYALUI FARKAS tagtársunk egy múlt századi székely katona költőről, Adorján Imréről érdekes tanulmányt tett közzé az Erdélyi Múzeumban, s ezt azután külön lenyomatban is kiadta. Ez az Adorján Imre strázsamester volt a székely határőrezredben, ki egy kis füzetkébe beírta a pajtásaitúl hallott verseket s azokat is, melyeket maga szerzett. — Ugyancsak Gyalui Kolozsvárt múlt hó 3-án felolvasást tartott az iparos segédmunkások szórakoztatására alakúit egylet felhívására, felolvasása tárgyául azt a kérdést tűzvén ki, hogy »Mit olvassunk?« — sa kérdést egy kellemes felolvasásban jól megoldotta. Súlyt fektetett nemcsak arra, hogy mit olvassanak iparosaink, hanem arra is, hogy mit ne olvassanak — s az elsőre vonatkozólag gyakorlati tanácsokat is adott. — THURY JÓZSEF tagtársunk a Zrinyiászról az Irodalom történeti Közlemények múlt évi folyamában nagyobb tanulmányt adott ki. mely a Zrinyiász történeti forrásait nyomozta s azok jelentékeny részét új világításban mutatta be. E nagy gonddal s alapos ismerettel írt munkát ajánljuk olvasóink figyelmébe. —- HIBA IGAZÍTÁS. A Századok mult havi füzete 17 7. lapján »liű forrás képletét« helyett olvasd »bő forrás készletét,«