Századok – 1895
III. Tárcza - Önálló czikkek - Áldásy. Az Ernszt Lajos által bemutatott oklevelekről. 287. o.
-288 TÁRCZA. oklevele, melyben a galsai nemeseknek János fia Miklós, Miklós fia Simon és Miklós fia Lukácsnak engedélyt ad galsai birtokukon kápolnát építhetni, azon kikötéssel, hogy annak föntartására hat ekényi földet adományozzanak. A galsai nemesek, mint az oklevél megjegyzi, már régebben alapítottak volt "Wal városában egy templomot, melyet erdők, rétek és egy sessiós földdel (»vulgo Lehen dictus« mondja az oklevél) dotáltak, de a melyet részint a távolság, részint az ottani nemesekkel való viszályuk miatt nem látogathattak. Ennek helyébe engedélyezi az érsek az új templom alapítását. A második Garai Miklós nádor 1407. kelt oklevele, melyben bizonyságot tesz arról, hogy néhai A'ali (alias de Gergelyfalva) Miklós fia Ruf us Simon Gergelyfalvi gergelyfalvi birtoka Galsai Miklós fia György és Benedek fia János közt fölosztatott, még pedig oly módon, hogy a nevezett birtok János őse László és Rufus Simon atyja Miklós és egy bizonyos István közt volt felosztva. Ugyancsak birtokfelosztást tárgyal a leleszi convent 1391. kelt okmánya, mely szerint Alsóberek birtok Tarnai Miklós fia István és neje Alsóbereki János fia Miklós leánya Klára leányától Katalintól származott László és Klára asszony többi leányai közt felosztatott. Szolgáltat adatot Restmegye helyrajzához Mátyás királynak 1462. február 8-án kelt oklevele, melynek erejével a király Goszthoni Pál, Miklós presbiter, továbbá Ujszászi Mihály és Györgynek Külső-Szolnok megyében fekvő Ujszász, máskép Szászi birtokukat Pest vármegyébe kebelezi be. A XV. századból való még két oklevél. Az egyik a szepesi káptalan 1471. oklevele, melyben bizonyságot tesz, hogy a néhai Chyrkenek nevezett Poy-i Tamás fiai István, Kristóf, Miklós és rokonaik közt egyrészről, másfelől néhai Lápost pataky Zsigmond fia Miklós közt folyó pör, melynek oka többek között az volt, hogy felperesek testvére Gerő alperes és társai által a budai országgyűlés alkalmával megtámadtatott, s megsebesíttetett, békés úton elintézést nyert. A másik a leleszi convent 1479. okmánya, melyben jelenti, hogy Mátyás király parancsára Jamniczai Imprith Miklóst az általa vett zemplénmegyei sulóházai birtokba beigtatta. Bezárja az érdekes oklevelek sorát II. Lajos királynak 1521-ben Káthai Mihály és testvérei érdekében a Tar Gergely, Dombi Domokos és Tóth Balázs, gyalui AYas László külső szolnokmegyei főispán és mikebudai Békés János jobbágyai által a Kátbaiak kárára elkövetett birtoksértés ügyében a pestmegyei szolgabirákhoz kiadott rendelete.
