Századok – 1895

III. Tárcza - Önálló czikkek - Békefi Remig. A zirczi apátság függetlensége. 278. o.

TÁRCZA. 279 kezdődik. A békés alkotás munkáját a Rákóczy-fölkelés egyidőre megzavarja. A rendtagok állandó tartózkodásra 1726. jul. 9-én érkeznek meg Zirczre. A mai kolostor alapkövét már 1727. márcz. 12-én leteszik, —- a templomépítéshez meg 1732. máj. 15-én fognak. Az ősi templomból egy pillér maradt csak ránk. Ez ma a kolostor közelében, a veszprém-gvőri országút mellett látható, rajta Imre berezeg szobrával. Ez a czisztercziek műépítkezésének igen érdekes részlete. Architektonikus szempontból teljesen egyezik azon pillérlábbal, melynek jellemző részletét Pilis-Szent-Kereszten találtam meg. Mindössze is az a különbözőség van közöttök, hogy a pilisinek a méretei jóval nagyobbak, — a mint maga az egész apátság is nagyobb és gazdagabb volt a zirczinél. A heinrichaui uralom idején az apátsági javak gondos kezelés alá jutnak, a zirczi kegyurasághoz tartozó falvakban egyházak és iskolák emelkednek s a veszprémi elemi iskolákban rendtagok tanítanak. A franczia háborúk alkalmával a zirczi apátság egy évre 1769 frt 36 krt fizet várerődítés czimén ; az insurgensek részére több lovat s a hadi költség födözésére jelentékeny összeget ajánl meg ; a Ludovicaeum javára tizezer forintot igér ; a József-huszárok ezredéhez harmincz lovat ad s 1810-ben a haza szorult helyzetében egész készséggel ajánlja fel a zirczi egyház összes arany és ezüst edényeit. Mig Zircz és Heinrichau egy birodalom területére estek, az egyesítés hátrányai nem igen mutatkoztak. De amint II. Frigyes porosz király kezét Sziléziára tette (1742), az ellentétek egyszerre kiélesedtek. Hiszen ő magyar embert nem fogadott el Heinrichau apátjául ; sőt még azt sem engedte meg, hogy magyar származású egyén Heinriehauban töltse a próbaévet (noviciatus). Mária Terézia meg 1779. jan. 12-én királyi rendelettel tiltja meg Haseke Konstant apátnak, hogy a zirczi apátság jövedelmét ellenséges területre, Heinrichauba vigye. A zirczi kolostorban a magyar és német elem közötti súrlódás szinte folytonos volt. S így, midőn még a föllendült nemzeti szellem is megnyilatkozott, a régi állapot nem tarthatott soká. A. nemzeti irányú mozgalom, mely II. József császár halálával az egész vonalon megindult, a zirczi apátság ügyét is fölkarolta. A zirczi apátságot II. József császár nem törölte el. Hiszen tudta, hogy a zirczi apát, a heinrichaui apátság révén, porosz alattvaló is. S így tartott tőle, hogy Zircz eltörlése politikai bonyodalomra vezetne. De meg hihetőleg Bajzáth veszprémi püspök kedvező jelentést terjesztett be róla. Hiszen a zirczi conventnek